Mit tudunk arról, hogy milyen nemi teszteken bukott meg vagy ment át a botrányt kavaró algériai bokszoló?
Ezt a cikket 2024
augusztusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Imane Helifet az előző világbajnokságról kizárták, az olimpián viszont elindulhatott a nők között. Megnéztük, a hivatalos nyilatkozatok és szabályzatok alapján mit lehet tudni a vitatott döntés hátteréről.
A megnyitóünnepség mellett az olimpia eddigi legnagyobb botrányát okozta Imane Helif algériai bokszoló, aki csütörtökön a nők 66 kg-os kategóriájában 46 másodperc alatt legyőzte az olasz Angela Carinit, és szombat délután a magyar Hámori Lucával találkozik majd a negyeddöntőben.
Helif (és a Párizsban szintén versenyző tajvani Lin Yu-ting) ugyanis annak ellenére indulhattak el az olimpián, hogy az előző nagy ökölvívó világversenyről, a 2023-as újdelhi bokszvilágbajnokságról még kizárták őket, mert a rendező Nemzetközi Ökölvívószövetség (International Boxing Association, IBA) szerint nem feleltek meg a nők közötti indulás feltételeinek.
A rövid és egyoldalú Helif-Carini találkozó után rengetegen kritizálták ezt a döntést az egész világon, de a saját sportolók érintettsége miatt talán Olaszországban és Magyarországon foglalkoztak a legtöbbet Helif nemi besorolásának kérdésével.
Imane Helif (pirosban) és Angela Carini. Fotó: Mohd Rasfan/AFP
A magyar nyilvánosságban az elmúlt pár napban nevezték már interszexuálisnak, transzneműnek, genetikai betegségben szenvedőnek, biológiai férfinak, magát nőnek képzelő férfinak vagy egyszerűen csak férfinak is az algériai olimpikont.
A nemi tesztről, amin tavaly elbukott, felváltva állítják, hogy tesztoszteronvizsgálat vagy kromoszómateszt volt.
Az egymással is vitában álló NOB és IBA kommunikációja nem segíti a tisztánlátást. Ebben a cikkben mégis az általuk hivatalosan kiadott közlemények, az érvényben lévő szabályzatok és egyéb dokumentumok alapján igyekszünk összefoglalni,
mi az, amit biztosan tudunk arról, miért zárták ki Helifet a vébéről és miért engedték elindulni az olimpián.
Az IBA és a 2023-as kizárás
Imane Helifet és Lin Yu-tinget a 2023 márciusi újdelhi világbajnokság közben, nem sokkal a verseny vége előtt diszkvalifikálta az IBA.
Helif addigra már bejutott a döntőbe, ahová helyette végül az elődöntőben vereséget szenvedett bokszoló mehetett, Yu-ting pedig bronzérmet szerzett, amit utólag elvettek tőle.
Az IBA hivatalosan csak annyit közölt, hogy a két sportoló nem felelt meg az „indulási feltételeknek”, magánszférájuk és egészségügyi adataik védelme érdekében részletesebb okokat nem osztottak meg a nyilvánossággal.
A szövetség elnöke, az orosz Umar Kremlev ugyanakkor meglehetősen szokatlan módon elárulta a TASZSZ-nak, az orosz állami hírügynökségnek, hogy a kizárt bokszolókon végzett tesztek a férfiakra jellemző XY kromoszómát mutattak ki náluk. Sőt kifejezetten arról beszélt, hogy sporttársaikat megtévesztve nőnek adták ki magukat.
Mindmáig ez az egyetlen konkrét információ a kizáráshoz vezető nemi teszt mibenlétéről. A mostani botrány hatására az IBA július 31-én kiadott egy újabb közleményt, de ebben csak annyit írtak, hogy a teszt nem tesztoszteronvizsgálat volt, „hanem egy másfajta elismert teszt, aminek a részletei nem nyilvánosak”.
Érdekesség, hogy az IBA közleménye szerint mindkét sportolón két tesztet végeztek, egyet a 2022-es isztambuli, egyet pedig a 2023-as újdelhi világbajnokság alatt. Az isztambuli versenyről azonban nem zárták ki őket, olyannyira nem, hogy Yu-ting világbajnok, Helif pedig ezüstérmes lett saját súlycsoportjában.
Az IBA boardjának 2023 március 25-i üléséről készült jegyzőkönyvből valamivel több részletet megtudhatunk az esetről. Kiderül például, hogy a kizárási döntést eredetileg egyszemélyben hozta meg George Jerolimposz, az IBA főtitkára, ezt „ratifikálta” utólag a board egy tartózkodással és egy ellenszavazattal.
Magáról a tesztről itt is csak annyit mondanak, hogy egy független laboratórium végezte. Arra a kérdésre, hogy miért kellett majdnem a vébé végéig várni a kizárással, Jerolimposz azt válaszolta, hogy a teszteredmények 7 nap alatt lettek meg. Az isztambuli világbajnokságról pedig azért nem zárták ki a bokszolókat – mondta a főtitkár – mert akkor csak a verseny vége után kapták meg a teszteredményeket.
Részlet az IBA 2023. március 25-i ülésének jegyzőkönyvéből. Forrás: iba.sport
A NOB 2024. augusztus 1-jén, tehát a botrányra reagálva kiadott közleményében „önkényes és megfelelő procedúra nélkül meghozott” döntésnek nevezte a 2023-as kizárást. Rámutattak, hogy a március 25-i IBA-ülés jegyzőkönyve szerint a bokszszövetségnél csak a döntés után láttak neki annak, hogy kialakítsanak egy eljárást a hasonló jövőbeli esetekre.
Az tény, hogy az IBA akkori kommunikációjában és a jegyzőkönyvben is csak az szerepelt, hogy a kizárt sportolók nem feleltek meg „az indulási szabályoknak”, az nem, hogy melyik konkrét szabályzat melyik pontját sértették meg.
Az IBA honlapján jelenleg található egy Technikai és Versenyszabályzat, ami a következőképp definiálja a női versenyzőket: „XX kromoszómával rendelkező személyek. Ennek megállapítására a bokszolókat véletlenszerű és/vagy célzott nemi tesztelésnek lehet alávetni, ami az IBA versenyein való indulás feltétele.”
Részlet az IBA Technikai és Versenyszabályzatából. Forrás: iba.sport
Ez a szabályzat azonban csak 2024. március 3-tól hatályos, vagyis a tavalyi vébé alatt még nem volt érvényben.
Az interneten megtaláltuk a Technikai és Versenyszabályzat 2023. február 9-től hatályos verzióját, amiben a fenti definíció még nem szerepelt, ahogy semmilyen más nemi vizsgálat sem (leszámítva azt a szabályt, hogy terhes nők nem indulhatnak a versenyeken).
Az IBA egészségügyi és doppingra vonatkozó szabályzataiban sem találtunk nemi vizsgálatra vonatkozó előírást.
A nyilvános dokumentumok alapján tehát nem állapítható meg, hogy az IBA pontosan milyen alapon vetette alá nemi tesztelésnek a két sportolót, és milyen szabályra hivatkozva zárta ki őket a tavalyi világbajnokságról.
A szövetség ugyanakkor azt állítja, hogy Lin Yu-ting nem fellebbezett a döntés ellen a Nemzetközi Sportdöntőbíróságnál, Imane Helif pedig fellebbezett ugyan, de később visszavonta a keresetét.
A NOB és a 2024-es indulás
A NOB 2021-ben csak egy keretrendszert dolgozott ki a nemi alapú indulási feltételekről. Lényegében a sportági szövetségekre bízták, meghatároznak-e ilyen feltételeket, és ha igen, akkor milyen konkrét tesztekhez kötik ezeket.
Csakhogy a boksz sportági szövetsége, az IBA nemzetközi sportszövetségként való elismerését 2019-ben felfüggesztette, 2023-ban pedig megvonta a NOB. Ezt a döntést idén áprilisban a Nemzetközi Sportdöntőbíróság is helybenhagyta. (A döntéskor az IBA átláthatatlan gazdálkodására, súlyos vezetési válságára, a bíráskodással kapcsolatos problémákra és súlyos etikai hiányosságokra hivatkoztak.)
Az ökölvívószámot ezért a tokiói és a párizsi olimpián közvetlenül a NOB, pontosabban egy a NOB keretein belül létrehozott ad hoc bizottság szervezte és szervezi. Párizsban ezt a bizottságot Párizs 2024 Ökölvívó Egységnek hívják.
Imane Helif Párizsban. Fotó: Fabio Bozzani/Anadolu/AFP
A nemzetközi sajtójúlius 29-én ismertette a NOB állásfoglalását, miszerint Imane Helif és Lin Yu-ting elindulhat az idei olimpián a nők között, mert megfelelnek az indulási feltételeknek, köztük az egészségügyi szabályoknak is.
De pontosan milyen szabályok ezek? Van köztük olyan, ami nemi tesztelést ír elő?
Nagyon úgy tűnik, hogy nincs.
A NOB közleménye a sajtóbeszámolók szerint a Párizs 2024 Ökölvívó Egység szabályzatának 1.4-es és 3.1-es pontjait említi.
Az 1.4-es pont a bokszolók nemzetiségére vonatkozik, a 3.1-es pedig az útlevél, az egészségügyi tanúsítvány és (nők esetében) egy “nem terhességi” nyilatkozat benyújtását szabályozza.
Az egészségügyi szabályzatban sincs szó semmilyen nemi ellenőrzésről, a nőket két helyen emeli ki külön a dokumentum, a terhesség és a hosszú haj szabályozásánál.
A NOB augusztus 1-jei közleménye tartalmazza is azt a mondatot, hogy „a korábbi olimpiai ökölvívóversenyekhez hasonlóan a sportolók neme és kora az útlevél alapján kerül meghatározásra”.
Vagyis az elérhető információk alapján az olimpia előtt nem végeztek nemi tesztet Imane Helifen, azon túlmenően, hogy meggyőződtek róla, az algériai hatóságok nőként tartják nyilván.
Minthogy Algériában a nemzetközi LMBTQ-jogvédő szervezet, az ILGA adatbázisa szerint nem lehetséges a jogi nemváltás, ez minden bizonnyal azt is jelenti, hogy a sportolót már születésekor nőként anyakönyvezték.
Ha igaz az IBA elnökének nyilatkozata arról, hogy XY kromoszómát mutattak ki nála, ennek legvalószínűbb magyarázata az lehet, hogy Helif interszexuális.
Az interszexuális emberek nemi szerveik, másodlagos nemi jegyeik és genetikai jellemzőik alapján nem sorolhatók be egyértelműen a hagyományos férfi/nő kategóriákba. Előfordulhat, hogy egy emberen belül a sejtek egy része XX, más része XY kromoszómát tartalmaz, ahogy az is, hogy valaki XY kromoszómával, de női nemi szervvel születik.
(Nyitókép forrása: Fabio Bozzani/Anadolu/AFP)
A szerzőről

Teczár Szilárd
2025 márciusától a Lakmusz főszerkesztője. 2022 októberében csatlakozott a Lakmuszhoz, előtte 10 évig a Magyar Narancs újságírója volt. A European University Institute Global Executive Master programjának hallgatója.
Ajánlott cikkeink

Kamu halálhírrel próbálják megtámogatni a konteót, ami szerint Macron felesége férfinak született

A Belügyminisztérium is kapott abból a másfél milliárd euróból, amit Orbán Balázs szerint az EU „genderérzékenyítésre” költ
