Müller Cecília országos tisztifőorvossal beszélgetett egy „magyar innovációról” a Magyar Nemzet, de az nem derült ki az interjúból, hogy pontosan mire büszke a hazai közegészségügy első embere, ha egyszer a szennyvízalapú kórokozóvizsgálat módszerét nem mi találtuk ki.

Terjedelmes interjú jelent meg Müller Cecília országos tisztifőorvossal a Magyar Nemzetben, 2023. december 3-án, amelyben a nyáron létrehozott új közegészségügyi csúcsszerv, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vezetője többek között az intézményben folyó járványkezelési munkáról is beszélt.

A szakmai eredményeket sorolva a koronavírus-járvány egyik pozitív fejleményeként említette, hogy az NNGYK megújította úgynevezett „ légúti figyelőrendszerét”: a betegek tesztelése mellett már a szennyvízből is ki tudják mutatni egyes kórokozók jelenlétét. Most már ráadásul nemcsak a COVID-19 betegségért felelős koronavírust, hanem más vírusokat, az influenzavírust, valamint az Európában helyenként újra megjelenő, gyermekbénulást okozó poliovírust is figyelik a szennyvízmintákban.

„Nagy elismerés nekünk, hogy a WHO a mi rendszerünk használatát ajánlja más országoknak”

– büszkélkedett Müller.

Az interjúnak ezt a részletét emelte ki a Magyar Nemzet is a cikk bevezetőjében úgy, mint „a magyar járványügyi innováció, melyet már a WHO is ajánl a többi országnak”.

Ezek alapján könnyen úgy tűnhet, mintha Müller (és a Magyar Nemzet) a bemutatott szennyvíz monitoring rendszert állítanák be magyar innovációnak. Ez ebben a formában biztosan nem igaz: nem kell sok Google-keresés hozzá, hogy kiderüljön, az ilyen szennyvízvizsgálatok évtizedek óta részei a járványkezelésnek. A világ számos országában használják ezt a módszert, most már a koronavír us örökítőanyagának kimutatására is.

Végül Müller hivatala, az NNGYK segített tisztázni, mire gondolt az országos tisztifőorvos:

az interjúban említett magyar innováció valójában a szennyvízalapú szűrés egy bizonyos technikai újítását és a szennyvízvizsgálatok saját fejlesztésű módszertanát jelenti,

amit a hivatal állítása szerint valóban ajánl a WHO.

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete kérdésünkre elmagyarázta, pontosan mivel járul hozzá Magyarország és az NNGYK a nemzetközi szervezet globális közegészségügyi erőfeszítéseihez.

A szennyvízalapú epidemiológia

A szennyvízmegfigyelés, azaz a szennyvízalapú epidemiológia lényege, hogy a szennyvízből vett mintákban mérik a kórokozók örökítőanyagának koncentrációját. Ez azért hatékony előrejelzési módszer, mert a kórokozó-koncentráció előbb kezd emelkedni, mint ahogy a betegség tünetei megjelennének a kórokozóval fertőzött emberekben. Minden olyan kórokozó vagy anyag vizsgálható szennyvízalapú módszerekkel, ami széklettel, vizelettel ürül vagy a fürdővízzel lemosódik, és bekerül a csatornahálózatba.

A módszert legelőször a gyermekbénulásért felelős poliovírus kimutatására használták , és a WHO ajánlása alapján már évizedek óta alkalmazzák a poliovírus mentesség igazolására – derül ki az Egészségügyi Világszervezet koronavírus tájékoztatójából .A poliovírussal kapcsolatos gyakorlatokra építve a szennyvízből kinyert adatokkal kezdték követni a járvány terjedését a világjárvánnyá nőtt COVID-19 járvány első hullámai idején.

Ekkor már számos országban létezett szennyvíz-megfigyelési protokoll , amelyet a járvány alatt a COVID-19-ért felelős SARS-CoV-2 vírusra vonatkozóan bővítettek.

Az előrejelzési módszer a COVID-nál annyira bevált, hogy több országban jelenleg is tovább bővítik: ahogy Müller Cecília is említette, a polio- és influenzavírus figyelését is beépíteni tervezik a protokollba. Eközben Európában vagy Afrikában is nemzetközi kutatócsoportok dolgoznak az eljárás minél olcsóbbá és megbízhatóbbá tételén.

Címlapon: Laboratóriumi dolgozó ellenőrzi a vízmintákból vett iszaplerakódásokat egy franciaországi szennyvíztisztító laboratóriumában. Fotó: DERRICK CEYRAC / AFP

A magyar rendszer

A Nemzeti Népegészségügyi Központ kutatóinak 2021-ben közölt tanulmányából kiderül, hogy az NNK (és jogutódja a NNGYK) 2020 júniusa óta működteti a saját COVID-19 előrejelző rendszerét. A mintákat Budapest három szennyvíztisztítójából és a megyeszékhelyekről veszik, az így keletkező adatokkal pedig támogatást és visszajelzést nyújthatnak a közegészségügyi döntéshozatalban.

Ebből a tanulmányból derül ki az is, hogy a legrégebbi felhasználási módjára, a poliovírus monitorozására eddig azért nem használták Magyarországon a szennyvíz-megfigyelés módszerét, mert a magas gyermekbénulás elleni átoltottság miatt erre nem különösebben volt szükség. A vírus behurcolásának kockázata azonban egyre növekszik, ezért döntött az NNGYK a vizsgálatok bevezetése mellett – közölte a szervezet a Lakmusszal, hozzátéve, a folyamat egyelőre a tesztelés fázisában tart.

Az Európai Bizottság 2021-ben kiadott egy ajánlást a szennyvizek megfigyelésének uniós szintű összehangolására, de egyelőre ez is csak a SARS-CoV-2 koncentrációjának mérésére vonatkozik. Az EU-s irányelv felülvizsgálatának jelenleg kidolgozás alatt lévő tervezete viszont már az influenzát és a poliovírust nevesíti. Emellett az újonnan terjedő kórokozók és szennyezők, valamint a tagállamok által azonosított, közegészségügyi kockázatot jelentő paraméterek vizsgálatát ajánlja.

A magyar innováció

A szennyvízfigyelést tehát nem mi találtuk ki. De akkor mi Müllerék szerint a magyar innováció?

Az NNGYK a kérdéseinkre elküldött válaszlevelében arról írt, hogy a magyar járványügyi szakemberek a szennyvíz-monitoring következő két területén innováltak (és az eredményeiket publikálták is):

Ezek a gyakorlatok – a magyar rendszer és a saját fejlesztésű szűrő – a WHO járványügyi ajánlásában is szerepelnek, az ajánlásban felsorolt esettanulmányok között, a 31. oldalon :

Az Egészségügyi Világszervezet jó gyakorlatokról szóló ajánlása, 2. esettanulmány, összegzés a magyarországi rendszerről és az ultraszűrő membránról. Forrás: WHO (Environmental surveillance for SARS-COV-2 to complement public health surveillance)

Az Egészségügyi Világszervezetet is megkerestük arról érdeklődve, miről beszél Müller Cecília, amikor a WHO által ajánlott magyar rendszerrel büszkélkedik, ők azonban nem hivatkoztak a fenti két „ innovációra” .

Ehelyett elmondták , hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői tagjai voltak a szervezet SARS CoV-2-vel kapcsolatos globális protokollját kidolgozó nemzetközi csoportnak. A globális útmutatóhoz készült egy „ Kérdések és válaszok” tájékoztató kiadvány ( Q&A ) is, amelynek összeállításában, koncepciójának kidolgozásában részt vettek a magyar hatóság munkatársai is – írta a WHO.

Válaszukban azt is kiemelték, hogy Magyarország, illetve az NNK/NNGYK 2023. július 5-e óta együttműködő partnere is a WHO-nak. Az együttműködő intézményeket a WHO főigazgatója jelöli ki, és az Egészségügyi Világszervezet által létrehozott nemzetközi együttműködési hálózat részét képezik, feladatuk a WHO országos, nemzetközi, regionális, régiók közötti és globális programjának támogatása.

Az NNK (és jogutódja a NNGYK) regionális központként együttműködik a WHO-val egy képzési csomag kidolgozásában, illetve támogatást és tanácsadást nyújt azoknak az országoknak, amelyek a szennyvízalapú közegészségügyi vizsgálatokat szeretnék bevezetni. A képzési csomagnak a kidolgozását többek között a magyar módszertan és járványkezelési tapasztalatok alapozták meg – tájékoztatott a nemzetközi szervezet.

A cikk elkészítésében közreműködött: Neuberger Eszter