Megnéztük azt is, hogy mit keres a Coca-Cola még mindig az orosz boltok polcain, és hogy kell-e félnünk a mesterséges intelligenciától.

Íme a TOP 5:

5. helyezett:Át fogja rendezni a terepet: amire most képes a ChatGPT, és amire nem árt felkészülni

Lukács András matematikussal és Herczeg Márk újságíróval a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélgettünk.

Maga a beszélgetés pedig itt nézhető meg.

4. helyezett:Mit keres a Coca-Cola az orosz boltok polcain, ha egyszer a cég kivonult az országból?

Több százezren nézik egy tiktokker Oroszországban készült felvételeit olyan márkák termékeiről, amik elvileg már felfüggesztették a tevékenységüket az országban. Bár könnyen úgy tűnhet, itt nem feltétlenül a nyugati cégek képmutatásáról van szó.

3. helyezett: Az Ultrahang sikerreceptje: Nógrádi György, a Hit Gyülekezete körüli médiabirodalom és egy jó adag dezinformáció

Az orosz-ukrán háborúval robbant be, mára az ország egyik legnézettebb közéleti YouTube-csatornájává vált az Ultrahang. A mainstreamből kiszorultakat akarta felkarolni, végül a NER-média kedvenceivel lett a nyugatkritikusok olvasztótégelye – ahol nincs különbség a szakértők és konteósok közt.

2. helyezett: Tényleg élő disznót perzseltek egy böllérversenyen?

Állatvédő szervezetek feljelentése alapján nyomoz a rendőrség a nyíregyházi Disznótoros Fesztiválon történtek miatt. A rendezvény szervezője szerint minden rendben zajlott, és csak álhíreket terjesztenek a fesztiválról.

1. helyezett: Lincshangulat alakult ki a svájci farkast feltételezetten lelövő vadász körül – „vallomása” valójában paródia

Egy vadászati fórumon található az eredeti szöveg, ami aztán körbejárta a közösségi médiát, és a mainstream sajtóban is megjelent. Szerzője azonban eredetileg viccnek szánta, és egy vadászati fórumon tette közzé, ahonnan az engedélye nélkül került ki a nyilvánosság elé.

Korábban több cikkünkben is foglalkoztunk a nemzeti konzultációval: például azzal, hogy mennyire voltak manipulatívak a feltett kérdések, és hogyan csúsztatott a kormány, amikor arra hivatkozott, hogy “a magyarok 97 százaléka” mondott nemet a szankciókra.

Nemrég pedig azt is bemutattuk, hogy milyen keveset lehet arról tudni, mennyi közpénzből hirdette a kormány ezt a csúsztatást, mi az a kevés, ami a közbeszerzési adatbázisokból kiolvasható – és mi az a sok, ami rejtve marad.

Cikkünk itt olvasható.

Ehavi podcastunkban az 1986. április 26-án történt csernobili atombaleset évfordulója alkalmából arról beszélgettünk, hogyan számolt be az eseményekről az akkori magyar sajtó: mi volt az oka a késedelemnek, milyen politikai okok befolyásolták a tájékoztatás menetét, és hogyan fogadta mindezt a lakosság – mennyire rendült meg a sajtóba vetett bizalom. Emellett foglalkoztunk azzal is, milyen párhuzamok figyelhetőek meg az akkori tájékoztatáspolitika és a közmédia jelenkori működése közt.

A podcast itt hallgatható meg.

Ehhez kapcsolódó cikkünkben pedig korabeli dokumentumok és a pártnak készült belső jelentések segítségével mutattuk be, hogy kezelte Csernobilt az akkori propagandagépezet. Az erről szóló cikkünk itt olvasható:

Csapdába ejtve: hogyan (nem) írt a magyar sajtó Csernobilról?

Korábbi toplistáink pedig itt érhetőek el.