Orbán évértékelőiben ki szokott térni a magyar gazdaság állapotára, gyakran régiós versenytársakkal és az Európai Unió tagállamaival összehasonlítva a hazai teljesítményt. Ezeket az állításait ellenőriztük.

Bruttó hazai termék (GDP)

Az egyik legfontosabb gazdasági mutatószám a GDP, a bruttó hazai termék, ennek alakulásával több beszédében is foglalkozott a miniszterelnök. “Stabilan növekszik a gazdaság” – mondta például 2014-ben.

Az ábrán látható, hogy az Orbán-kormány 2010-es hatalomra jutása után valóban emelkedett a GDP, azonban 2012-ben ez a növekedés megtorpant. 2013 elejétől tért vissza a GDP növekedése, amely éveken át kitartott.

2019-ben enyhe túlzással emelte ki, hogy

“...a magyar gazdaság pedig majd’ öt százalékkal növekedett.”

2019-ben 4,6 százalékos volt az éves GDP növekedés, amely csak a koronavírus idején, 2020-ban tört meg. Az uniós átlaghoz képest azonban nem volt olyan kiemelkedő az emelkedés, mint amilyennek azt Orbán a 2015-ös évértékelőjében leírta:

“A magyar növekedés háromszorosa az uniós átlagnak.”

A 2014-es GDP adatok szerint valóban magasabb volt a bruttó hazai termék növekedése Magyarországon, mint az EU-s átlag (hazánkban 4,2 százalék volt az 1,8 százalékos EU-s átlaghoz viszonyítva). Azonban ez nem háromszoros, csupán 2,3-szoros különbség.

Államadósság

Orbán Viktor évértékelőinek fontos témája volt az államadósság alakulása is. 2011-ben például úgy fogalmazott, hogy

“...hadat üzentünk az államadósságnak is.”

A KSH adatai szerint 2010 és 2019 között valóban fokozatosan csökkent az államadósság.

A magyar államadósság az EU-s átlag alatt volt, 2013-as évértékelőjében, ezt Orbán kis is emelte. Úgy fogalmazott, hogy

“Hazánk 2012-ben is csökkentette adósságát – csak öten voltunk erre képesek az unió 28 államából –, ellenőrzés alatt tartotta pénzügyeit, sőt hazánk jobban teljesített, mint a legtöbb európai ország”

Hazánkban valóban csökkent az államadósság 2012-ben. Azonban az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának az adatai szerint nem igaz, hogy csupán öt EU-tagállam tudta államadósságait csökkenteni az Orbán által kiemelt időszakban. 2011-ről 2012-re Magyarország mellett további hat tagállam (Lettország, Dánia, Lengyelország, Málta, Ausztria és Görögország) is csökkentette az adósságait. 2012-ről 2013-ra pedig összesen hét tagállam, Litvánia, Lettország, Dánia, Málta, Németország, Ausztria és Magyarország volt képes lefaragni az adósságából.

Orbán Viktor 2013-ban emellett azt is ígérte, hogy

“A következő húsz évben a nemzeti össztermék 50 százaléka alá csökkentjük az államadósságot.”

Az KSH adatai szerint az államadósság 2019-ben 65,4 százalékon volt, azonban az Eurostat kimutatásai szerint az államadósság jelentősen megugrott 2020-ban: 80,1 százalékra.

Költségvetési hiány

Orbán Viktor a 2013-as évértékelőjében megígérte, hogy a költségvetési hiány

“…idén is 3 százalék alatt lesz.”

Az ábrán látható, hogy a célt hosszú ideig sikerült tartani, 2012 és 2019 között végig három százalék alatt maradt a költségvetési hiány. 2020-ban azonban jelentősen megemelkedett, ekkor elérta a 8,1 százalékot.

Címlapi kép: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher/MTI/MTVA