A magyar kormány szerint Ukrajna EU-csatlakozásával ukrán munkavállalók tömegei érkeznének Magyarországra, és elvennék a magyarok munkáját. Az adatok azt mutatják, hogy az ukránok évek óta nem hozzánk jönnek dolgozni, hanem Lengyelországba és a háború miatt előttük megnyitott nyugati országok munkaerőpiacaira.

A VOKS2025 véleménynyilvánító szavazás június 20-án lezárult, de a kormány Ukrajna EU-csatlakozásával kapcsolatos üzenetei velünk maradnak.

Az egyik visszatérő üzenet szerint „az ukrán EU-csatlakozással sok millió ukrán vállalhatna szabadon munkát az európai országokban.” A kormány ezt a VOKS2025-höz mellékelt tájékoztatóban „munkaerőpiaci kockázatnak” nevezte, és azt írta róla, hogy:

„A tömeges olcsó ukrán munkaerő veszélyeztetné a magyar emberek munkahelyeit és a béreket.”

A többi „kockázathoz” hasonlóan – az egészségügyiről ebben a cikkben, a mezőgazdaságiról pedig ebben a cikkben írtunk bővebben – a munkaerőpiaci spekuláció is végigfutott a kormányközeli sajtón. Orbán Viktor március elején beszélt arról a Kossuth Rádióban, hogy Ukrajna uniós csatlakozása esetén a magyar gazdaság „nem bírna el több százezer ukrán vendégmunkást.” Április végén a Híradó riogatott azzal, hogy az ukrán vendégmunkások miatt veszélybe kerülhetnek a magyar munkahelyek és bérek, májusban a Mandiner, júniusban a Világgazdaság és az Origo írt ugyanerről.

Ebben a cikkben a VOKS2025 tájékoztatójában található állításból indulunk ki. Mivel jövőre vonatkozó jóslatokat a módszertanunk szerint nem ellenőrzünk, a szabályozás és az elérhető adatok áttekintésével helyezzük kontextusba az állítást.

Összefoglalásképp elmondhatjuk:

Égető munkaerőhiány

Amikor 2016-ban a magyar gazdaságnak egyre nagyobb problémát okozott a munkaerőhiány, a magyar kormány egy ukrán vendégmunkás programmal, vagyis több törvénymódosítással tette lehetővé, hogy tömegesen érkezhessenek a Magyarországon dolgozni akarók. A programot nem verték nagydobra, de Varga Mihály akkori nemzetgazdasági miniszter azt azért kimondta 2016 szeptemberében egy interjúban, hogy a munkaerőhiány az egyik legégetőbb gazdasági probléma Magyarországon, ezért a hiányszakmákban átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy az EU más országaiból vagy „szomszédos harmadik országokból” érkezzenek Magyarországra vendégmunkások.

Az ukránok

Az mfor.hu összesítése szerint az ukrán vendégmunkásokat behozó és foglalkoztató projekt két évig tartott és mintegy 450 millió forintot költött rá a kormány. A program keretében 5 ezer ukrán állampolgár kapott munkavállalási engedélyt. A kedvezményeknek köszönhetően ezt követően is nagy számban érkeztek az ukrán vendégmunkások: a G7 2019-es cikke szerint 2018-ról 2019-re is jelentősen növekedett az ukrán vendégmunkások száma, nagyjából 9 ezer fővel.

Ezután a kormány más országokat kezdett célba venni hasonló munkaügyi enyhítésekkel. Egy 2021-es kormányrendelet szerint kedvezményes foglalkoztatási lehetőséget biztosított az állam meghatározott országokból, például Belaruszból, Montenegróból és más nyugat-balkáni, valamint számos ázsiai országból érkező munkavállalónak.

Ezért egy törvénnyel és egy rendelettel látszólag szigorítottak a vendégmunkás-kedvezményeken, de több elemzés szerint valójában ezzel sem gördítenek igazi akadályt a vendégmunkások behozatala elé.

2023 júniusában az Országgyűlés egy kifejezetten szigorú vendégmunkástörvényt fogadott el, ami két évben maximalizálta a vendégmunkások magyarországi tartózkodását. Ezt azonban még 2023 novemberi életbe lépése előtt, októberben visszavonták, majd decemberben elfogadtak egy új, „A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról” nevű törvényt. Ez szintén szigorításokat tartalmaz: csak akkor dolgozhat külföldi Magyarországon, ha az adott munkára nem vállalkozik magyar munkavállaló, illetve csak annyi vendégmunkás jöhet az országba, amennyi betöltetlen állás van.

Aztán 2024-ben egy kormányrendelettel azt is megszabták, hogy egyáltalán mely országok állampolgárai jöhetnek és dolgozhatnak Magyarországon vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel. Ezt tovább szigorítottak idén januárban: csupán Grúziából és Örményországból érkezhetnek a munkavállalók, de egy rendelettel hozzácsapták a fülöp-szigeteki munkásokat is. 2025 januárjától egy másik megkötés is életbe lépett: 35 ezer főben maximalizálták az egy évben „kiadható vendégmunkás-tartózkodási engedélyek és a foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.” Ez a szám korábban 65 ezer volt. Elemzések szerint azonban a 35 ezres kvóta is bőven kielégíti az igényeket, a tavalyi 65 ezres kvótának is csak egy töredékét tették ki az új engedélyek.

Mit mutatnak az adatok?

A hivatalos adatszolgáltatás a témában meglehetősen hiányos, de az elérhető adatokból is látszik, hogyan kezdett el nőni előbb az ukrán, később az ázsiai vendégmunkások száma. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjt arról adatokat, hogy hány külföldi állampolgár tartózkodik Magyarországon, ám ebből nem derül ki, hogy hányan munkavállalók közülük, és hányan érkeztek például családegyesítés vagy tanulás céljából. A KSH adataiból egyébként az látszik, hogy a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok száma 2018-ról 2019-re nagyon megugrott, több mint kétszeresére növekedett, 2023-ban érte el a csúcsot, azóta viszont jelentősen csökkent.

A KSH egy másik adattáblájában arra találunk adatokat, hogy a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok milyen célból vannak Magyarországon – ebből az látszik, hogy a munkavállalás az első számú indok. Ez a statisztika viszont csak összesített adatokat közöl, az nem derül ki belőle, hogy az egyes nemzetiségek között hogyan oszlanak el a munkavállalási célból itt tartózkodók. Viszont az Eurostat mérése már 2021-ben azt mutatta, hogy a valamely uniós tagállamban élő ukránok majdnem 60 százaléka a munka miatt marad távol az otthonától.

A legpontosabb adatokat a KSH munkaerőpiaci helyzetképe közli az ukrán vendégmunkások számának alakulásáról – de csak 2022 és 2024 között. Ebből azonban egyértelműen látszik: 3 év alatt több mint 6 ezer fővel csökkent a Magyarországon dolgozó ukránok száma.

A legfrissebb, 2024-es adatok szerint így is ukrán vendégmunkásból van jelenleg a legtöbb Magyarországon, több mint kétszer annyian vannak, mint a második helyezett fülöp-szigetekiek.

Ha azonban ezt összevetjük az előző évvel, láthatjuk: a Fülöp-szigetekről érkezők száma több mint 3 ezerrel nőtt 2023-hoz képest, az ukránoké viszont több ezerrel csökkent.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) külföldiekre vonatkozó statisztikái megint másféle adatot közölnek: többek között azt nézik, hogy egy adott év adott napján hány munkavállalási engedély volt érvényben. A két legutóbbi elemzésükből szintén látszik, hogy csökkent az ukrán munkavállalóknak kiadott munkavállalási engedélyek száma.

Mindeközben az összes érvényben lévő munkavállalási engedély száma növekszik, és egyre nagyobb arányban az ázsiai vendégmunkásoknak állítják ki azokat.

Már most is nyitva az ukránok előtt az uniós munkaerőpiac

Az ukrán állampolgárok 2022 márciusa óta átmeneti védelemben részesülnek az EU-ban az orosz-ukrán háború miatt. Ez a státusz azoknak az ukrán menekülteknek jár, akik 2022. február 24. után hagyták el az országot. Jelenleg az átmeneti védelem 2027. március 4-ig érvényes, de ha szükséges, az uniós intézmények meghosszabbíthatják az időtartamát.

A védelemmel az Európai Unió területén különféle jogok járnak:

Az átmeneti védelmet ugyan automatikusan megítélik, de az Ukrajnából menekülőknek tartózkodási engedély iránti kérelmet kell benyújtaniuk abban az uniós országban, ahol tartózkodni kívánnak. Ez tehát többek között azt is jelenti, hogy az EU egész területén lényegében szabadon vállalhatnak munkát, vagyis megnyílt előttünk a magyar mellett a nyugat-európai munkaerőpiac is. Azt meg kell jegyezni, hogy jelenleg elvileg a katonaköteles korú férfiak nem hagyhatják el Ukrajnát, gyakorlatilag azonban Magyarországon is vannak 18-65 év korú ukrán férfiak, akik átmeneti védelemben részesültek.

Ha Ukrajna csatlakozna az EU-hoz, hasonló lehetőségeik lennének az ukrán munkavállalóknak, mint jelenleg az átmeneti védelem birtokában. Egy feltételezett csatlakozás után:

2024 decemberében a Friedrich-Ebert-Stiftung (FES) kiadott egy Külföldi munkavállalók Magyarországon című tanulmányt, aminek szerzője, Bodor Krisztofer megállapította, hogy az ukrán vendégmunkásokat a magyar gazdaság nem tudja megtartani, nagy részük továbbmegy Nyugatra. Mint írja:

„2023-24-re az orosz-ukrán totális háború fokozódásával az ukrán dolgozók jelentős része továbbment szomszédos vagy nyugati országokba, a magyarországi szakszervezetek szerint főként Németországba és Lengyelországba.”

A szerző megjegyzi: azok az ukránok maradtak Magyarországon, akiknek „sikerült beágyazódni diaszpórákban, beilleszkedni az intézményrendszerekbe vagy nem voltak meg a szükséges tőkéik a másodlagos mozgáshoz.”

A tanulmányban Bodor kiemeli: a legtöbb ukrán állampolgár Németországba és Lengyelországba menekült. Az Eurostat adatai szerint 2025 májusáig Németországban 1 millió 150 ezer ukrán részesült átmeneti védelemben, Lengyelországban több mint 980 ezer. Ugyanez a szám Magyarországon 40 ezer.

Lengyelország és Németország vonzó célpont

Az ukrán munkavállalókra vonatkozó hivatalos német és lengyel adatok is megerősítik a FES tanulmányának állítását.

A lengyel Családügyi, Munkaügyi és Szociális Minisztérium Lakmusznak küldött tájékoztatása szerint (ami a Társadalombiztosítási Intézet adataira hivatkozik) 2021 áprilisában 574 ezer ukrán állampolgár dolgozott Lengyelországban, egy évvel később ez a szám 699 ezerre, 2025 április végére pedig 802 ezerre növekedett.

A német Szövetségi Munkaügyi Ügynökség pedig arról tájékoztatta lapunkat, hogy 2025 márciusában 314 900 ukrán állampolgár dolgozott Németországban. Közülük azonban nem mindenki rendelkezik menekült háttérrel, vannak, akik a háború kitörése előtt érkeztek Ukrajnából Németországba.

Címlapi kép: Kisbenedek Attila/AFP