A háború ötödik évében Ukrajna nehézségekkel küzd a katonák toborzása terén, és a sorozás során előforduló erőszakos esetekről is érkeztek jelentések. 2026 szeptemberének elején egy fénykép és egy videó kezdett terjedni a közösségi médiában, amelyeken katonai újoncok láthatók megbilincselve egy buszon. A bejegyzések azt sugallták, hogy az ukránokat erőszakkal küldik harcolni Oroszország ellen. Az AFP azonban megállapította, hogy a képeken a mesterséges intelligencia használatára utaló jelek láthatók.

„»Önkéntesek« bilincsben: így tömik be a lyukakat a fronton az Ukrajna nevű koncentrációs táborban” – olvasható ebben és ebben a 2026. szeptemberi magyar blogbejegyzésekben, amik a Facebookon is terjednek, például itt . A bejegyzésekben egy fényképet látni, amelyen megbilincselt katonaruhás férfiak ülnek egy buszon, valamint egy videót, amelynek az első jelenetében egy megbilincselt katonaruhás férfi integet egy busz ablakában. A videó második fele egy másik jelenetet mutat buszban ülő megbilincselt férfiakról, ezt a második videót az AFP nem tudta beazonosítani vagy ellenőrizni.

Ugyanez a kép és videó azzal az állítással, hogy azokon valódi ukrán katonákat látni, már más nyelveken is terjedni kezdett több ezer megosztást és több millió megtekintést érve el különböző platformokon: angolul (többek között az RT orosz csatornáján ), kínaiul , horvátul , franciául , hollandul , németül , szlovákul , bolgárul és arabul .

Számos olyan hiteles videó is elérhető az interneten, amely dokumentálja , hogy Ukrajnában sorozótisztek erőszakkal vesznek őrizetbe férfiakat az utcán. De az AFP elemzése szerint az aktuális virális videó és fotó, amely állítólag erőszakkal elhurcolt ukrán férfiakat ábrázol, mesterséges intelligencia használatára utaló nyomokat tartalmaz.

Vizuális ellentmondások

A buszon ülő több férfit ábrázoló fotó hátterében több olyan vizuális következetlenség is látható, amelyek jellemzőek a mesterséges intelligenciával generált képekre: a hátul ülő férfi például nem tűnik úgy, mintha egy széken ülne, míg az előtte lévő sorokban az üléstámlák száma és az állítólagos újoncok fejének elhelyezkedése nem következetes. A kép bal oldalán egy olyan férfi feje is látható, aki látszólag ott ül, ahol normál esetben a busz folyosójának kellene lennie.

A képet feltöltöttük az OpenAI ellenőrző eszközébe , amely egy SynthID vízjelet azonosított, ami arra utal, hogy a fotó OpenAI-eszközök segítségével készült.

A videón látható következetlenségek kevésbé egyértelműek, de legalább két gyanús részlet felfedezhető rajta. A felvételen egy buszban ülő katona látható, akinek a kezén fém bilincs van. Miközben a kezeit az ablaknak támasztja, a két bilincset láthatóan csak egy rövid fémláncszem köti össze. Egy ponton a jobb kezét az arcához emeli, és a tenyerével megtörli azt, miközben a másik kezét az ablakon tartja. Nem tűnik valószínűnek, hogy a bilincsek közötti ilyen rövid távolság lehetővé tenné számára, hogy az egyik kezét az arcához mozdítsa, miközben a másik továbbra is az ablakon marad.

A videó néhány egymást követő képkockájában a bilincs egyik része hirtelen nézőpontot vált, és felülnézetből látható. A lapos fémfelület mérete ráadásul irreálisan nagynak tűnik a bilincs egészéhez viszonyítva.

A videó hangsávját mesterséges intelligenciával generálták

A klip képi anyagának különböző MI-videófelismerő eszközökkel végzett elemzése ugyanakkor nem vezetett egyértelmű eredményre. Az audioelemzés azonban igen. Az InVID-WeVerify bővítmény, amely a mesterségesen generált hang felismerésére a legújabb Hiya eszközt használja, 98 százalékos valószínűséget állapított meg arra, hogy a hangsávot mesterséges intelligencia hozta létre.

A Deepfake Total , a Fraunhofer Alkalmazott és Integrált Biztonsági Intézet által fejlesztett eszköz további elemzése átlagosan 72,8 százalékos valószínűséget állapított meg arra, hogy a hangfelvétel szintetikus.

Más tényellenőrző szervezetek, például a litván Delfi és az ukrán StopFake is ellenőrizték ezeket a bejegyzéseket.

Atrocitások az ukrán sorozások során

A mozgósítás, vagyis a 25 éves és annál idősebb férfiak kötelező katonai szolgálata rendkívül érzékeny kérdés Ukrajnában, amelynek hadserege létszámhiánnyal küzd az Oroszország elleni háború immár ötödik évében ( itt archiválva). Kirilo Budanov, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője 2026 augusztusában azt mondta, hogy Ukrajnának havonta 30 ezer embert kellene mozgósítania .

Míg a háború kezdeti szakaszában az ukrán férfiak önként jelentkeztek a hadseregbe harcolni, a társadalomban mára szélsőséges háborús fáradtság tapasztalható, ami a sorozótisztek elleni támadásokban is tükröződik. A rendőrség mindössze öt, sorozótisztek elleni támadásról számolt be 2022-ben, míg 2025-ben ezek száma már 341 volt az AFP által idézett Interfax-Ukrajna hírügynökség szerint.

Egy tavaly júliusi, ellenőrzési célú utcai intézkedés során a nyugat-ukrajnai Lvivben a tömeg sorozótisztek járművére támadt , tovább élezve a vitát a politikusok és a katonai szakértők között a mozgósítási politikáról, arról, hogy kit és milyen módon kell behívni katonai szolgálatra.

Egy, a LCI francia televíziós csatornának adott interjúban ( itt archiválva) egy ukrán toborzótiszt elismerte, hogy az utcai ellenőrzések során erőszakos módszereket is alkalmaznak. Ezeket az incidenseket az orosz propaganda előszeretettel használja aztán fel Ukrajna nemzetközi megítélésének gyengítésére.

Az AFP további, az ukrajnai háborúval kapcsolatos tényellenőrzéseit magyar nyelven itt olvashatja.