A főváros Budapest Büszkeség néven, önkormányzati rendezvényként szervezi meg idén a Pride-ot, hogy a szigorított gyülekezési törvény ne vonatkozzon a felvonulásra. De a rendőrség szerint így is kell engedély. A jogvita még tart, segítünk benne eligazodni.

Amióta március közepén a kormány a gyülekezési törvény módosításával megpróbálta ellehetetleníteni a Budapest Pride megtartását, zavaros lett az esemény körüli jogi helyzet. Ebben a cikkünkben elmagyarázzuk, milyen kérdésekben feszül egymásnak a Fővárosi Önkormányzat, a kormány és a hatóságok, miért tiltott be egy másik szivárványos felvonulást a rendőrség, aminek nincs köze a június 28-i fővárosi eseményhez, és hogyan jutott el az az ügy a Kúriáig.

Hogyan próbálta betiltani a Pride-ot a kormány?

Március 18-án a Parlament megszavazta a Pride-törvényként elhíresült törvénymódosító javaslatot, aminek értelmében tilos olyan gyűlést tartani, ami megszegi a gyermekvédelmi törvényben meghatározott tilalmakat. Az indoklás szerint „így biztosítható, hogy Magyarország területén csak olyan gyűlés legyen megtartható, amely tekintettel van a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez való jogára.” Aki mégis „a gyerekeket veszélyeztető” gyűlést szervez, vagy részt vesz ilyenen, az szabálysértést követ el és pénzbírság szabható ki rá. A hatóságok pedig arcképelemző eszközökkel azonosíthatják a szabálysértőket. Mindehhez az Alaptörvényt is módosította a kormány (tizenötödjére).

Annak a törvényhozói és kormányzati szándéknak, hogy Magyarországon ne legyen köztéren Pride, több miniszter mellett maga a miniszterelnök is hangot adott.

Arról már korábban írtunk , hogy hol vannak olyan országok, ahol nem lehet Pride-ot tartani: 2023-ban Európában mindössze egyetlen országban nem tartottak felvonulást. Akkor azt írtuk: ha a magyar hatóságok érvényt szereznek a törvényi szabályozásnak, vagyis nem lesz nyilvános Pride-esemény Magyarországon, akkor ebben a tekintetben az ország Belaruszhoz csatlakozik majd.

Akkor most lesz Pride vagy sem?

„Június 28-án a Fővárosi Önkormányzat a Szivárvány Misszió Alapítvánnyal partnerségben megrendezi a Budapest Büszkeség rendezvényt”

– ezt június 16-án jelentette be Karácsony Gergely. A főpolgármester azt is elmondta, hogy „Budapest ezzel feléleszti azt a korábbi hagyományt, amellyel minden év júniusában – a szovjet csapatok kivonulására is emlékezve – szabadságünnepet tart a város. Az idei budapesti szabadságünnep a Budapest Büszkeség címet kapta.” Hozzátette: a Budapest Büszkeség a hatályos jogszabályoknak megfelelő önkormányzati rendezvény, amely a szabadságért és a jogegyenlőségért áll ki, és amihez nem kell semmilyen hatósági engedély.

Tehát a korábbi évekkel ellentétben önkormányzati rendezvényként és hivatalosan nem Pride néven, de mégis lesz Pride-esemény és menet.

A Fővárosi Önkormányzat arra a kérdésünkre, hogy mi a jogalapja a június 28-i rendezvényüknek, azt válaszolta: „Az Országgyűlés 2001. május 8-án fogadta el a 2001. évi XVII. törvényt az ország szabadsága visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról, amely június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig a magyar szabadság napjává nyilvánította.”

A főváros a rendezvénnyel feléleszti a Budapest Búcsú nevű régi szabadságünnepet.

„Az idei szabadságünnep a főpolgármester döntése alapján a Budapest Büszkeség nevet kapta, a várható nagyszámú külföldi résztvevő miatt indokolt a rendezvény elnevezését angolul is használni: Budapest Pride.”

Mint írták:

Az önkormányzati rendezvény nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá, vagyis önkormányzati rendezvény megtartásához sem a rendőrségtől, sem más hatóságtól semmiféle engedély nem szükséges.

A Fővárosi Önkormányzat egy 2009-es alapvető jogok biztosa által kiadott állásfoglalásra is hivatkozott a Lakmusznak küldött válaszában. Ez kimondja:

„Fogalmilag tehát kizárt, hogy az állam vagy önkormányzat nevében a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényt lehessen szervezni. Ez pedig azt jelenti, hogy azokon – „más gyülekezési jogának gyakorlása” hiányában – nem követhető el „az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése” szabálysértés.”

Mit mondott erre a rendőrség?

A rendőrség a főváros érvelésével nem ért egyet. Két nappal a főpolgármester bejelentése után, június 18-án a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) kiadott egy közleményt : „A Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz, mint gyülekezési hatósághoz 2025. június 17-én érkezett Budapest Főváros főjegyzőjének bejelentése a 2025. június 28-án megtartani kívánt önkormányzati rendezvényről, melyre a főpolgármester korábban „Budapest Büszkeség” néven utalt.”

Megállapították, hogy

„tartalma alapján a bejelentés a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény hatálya alá tartozik, ezért [a rendőrség] annak megfelelően bírálja el.”

Egy nappal később meg is jelent a gyülekezést tiltó határozat . A rendőrség képgalériát is csatolt hozzá.

A határozathoz mellékelt képek között voltak korábbi Pride-felvonulásokon készült felvételek, de olyanok is, amiken Steiner Kristóf és párja látható. Utóbbival kapcsolatban Steiner azt mondta : a képek nem a felvonuláson, hanem a Budapest Pride után, a Budapest Parkban rendezett Rainbow Partyn készültek, ahová egyébként 18 év alattiak nem is léphettek be.

Mit válaszoltak Karácsonyék?

Karácsony Gergely szerint a rendőrség egy nem létező gyűlésről hozott tiltó határozatot:

A vita azóta sem csillapodik: a főpolgármester továbbra is azt mondja, hogy nincs olyan jogszabály , ami alapján meg lehetne büntetni a meneten résztvevőket, a rendőrség viszont még egy június 26-i közleményében is azt írta , hogy értelmezésük szerint a szombati esemény a gyülekezési törvény hatálya esik, és megtiltott gyűlésnek tekintik, így vizsgálni fogják a szervezők büntetőjogi felelősségét is.

Ugyanezt mondta egyébként Tuzson Bence igazságügyi miniszter is: szerinte a Budapest Pride be van tiltva, a megrendezése bűncselekmény, a részvétel pedig szabálysértés. A miniszter erről több budapesti nagykövetségnek levelet is írt . Karácsony szerint , ha az igazságügyi miniszter ilyeneket mond, akkor „nincs tisztában a hatályos jogszabályokkal.”

Mit mondott a Kúria a civileknek?

Tuzson ráadásul arra hivatkozva állította , hogy a Pride-ot betiltották, hogy a Kúria is megtiltotta az eseményt. Azonban a Kúria-határozat egy másik LMBTQI-eseménnyel kapcsolatban született.

Ez a másik történet régebbre nyúlik vissza, mint Karácsony bejelentése. 2025. június 1-re öt civil szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság, a Magyar Helsinki Bizottság, a Szivárvány Misszió Alapítvány (a Budapest Pride alapítványa), és a Társaság a Szabadságjogokért egy békés demonstrációt tervezett az Andrássy útra. Ezen a rendezvényen többek között felhívták volna a figyelmet a transz- és homofóbia elleni fellépés fontosságára. A rendőrség azonban ezt az eseményt megtiltotta, mégpedig a gyülekezési törvény és az Alaptörvény módosítására hivatkozva.

A civilek fellebbeztek a rendőrség tiltása ellen, aminek az lett a vége, hogy a Kúria megsemmisítette a rendőrség tiltását, a rendőrség pedig végül tudomásul vette az eseményt. A szervezők azonban az elhúzódó jogorvoslatok miatt elhalasztották a menetet, éppen június 28-ra. Az időpont-módosítást a rendőrség új bejelentésként értelmezte, és újra megtiltotta az eseményt.

A történet innentől még tovább bonyolódott:

Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy

a civil bejelentéseknek, a civilek és a rendőrség, illetve a Kúria harcának és a tiltó határozatnak nincs köze a Karácsony Gergely által bejelentett rendezvényhez.

Tuzson Bence igazságügyminiszter állítása, miszerint a Karácsony-féle menetet megtiltotta a Kúria is, nem igaz.

Mire lehet szombaton számítani?

A június 28-i felvonulást tehát a Fővárosi Önkormányzat tartja meg. Közben a Mi Hazánk a Budapest Büszkeség idejére minden budapesti hídra demonstrációt jelentett be; a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom pedig több útvonalat is lefoglalt, többek között olyan utakat is, ahol a budapesti rendezvény útvonala szerint elhalad majd.

A főváros lapunk kérdésére azt írta: a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatáról szóló 3/2013. önkormányzati rendelet alapján Budapest Főváros Önkormányzata közterület-használatához nem szükséges közterület-használati hozzájárulás. Csak közút-használati tervek kellenek, ezeket a Budapest Közút Zrt. elkészítette.

Hozzátették:

„Az önkormányzati rendezvény megtartásáról Budapest rendőrfőkapitánya a főpolgármester hozzá intézett adatszolgáltatásából már értesült. A rendőrség alaptörvényben rögzített kötelessége a közrend biztosítása.”

A rendőrség viszont június 26-án közölte : „a gyűléssel kapcsolatos biztonsági intézkedésekről a rendőrségnek nincs tudomása, azokról nem egyeztettek a hatósággal.” Hozzátették: „a gyűlés biztonságának fenntartása szervezői felelősség. A rendőrség a gyűléssel kapcsolatban a rendőrségi törvényben meghatározott feladatait maradéktalanul teljesíteni fogja.”

A Lakmusznak küldött válaszában a BRFK hasonlóan fogalmazott:

„A rendőrség 2025. június 28-án is a hatályos jogszabályoknak megfelelően fog eljárni, biztosítja Budapest közrendjét és közbiztonságát, és ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket.”

Orbán Viktor június 27-i, szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában a rendőrségnek adott igazat , szerinte a rendezvény megtartásához bejelentés és rendőrségi engedély kell. Mindenkinek azt tanácsolta, hogy tartsa be a szabályokat, majd megjegyezte: a rendőrség oszlathatna, van ehhez joga, de „Magyarország civilizált világ, nem szoktuk bántani egymást, a jogkövetkezmény nem érheti el a fizikai bántalmazás szintjét.”

Civil szervezetek még áprilisban összeállítottak egy húszoldalas kisokost arról, mire számítson az, aki részt vesz a Pride-on. Ez ugyan még azelőtt készült, hogy Karácsony Gergely bejelentette volna, hogy a június 28-i vonulás önkormányzati rendezvény lesz, de sok relevánsra kérdésre választ kaphatunk belőle. Például arra:

Címlapi kép: botost/444.hu