Bár a közösségi médiában többen terjesztették, hogy a második világháborúban az ukrán hadsereg támadta meg Magyarországot, ez nem felel meg a valóságnak. Pár kritikus kérdés feltevésével elkerülhetjük a történelmi átveréseket.

Egy történelmi témájú Facebook-bejegyzés bizonyíthatóan téves információkat tálalt tényként, hogy kattintásokat gyűjtsön és Ukrajna ellen hangolja az olvasókat. A bejegyzés ide kattintva megtekinthető. Az orosz-ukrán háború kitörésekor az a hamis információ terjedt, hogy Hruscsov ukrán volt, egy másik téves állítás szerint pedig a második világháborúban nem az oroszok, hanem az “Ukrán Hadseregek” szállták meg Magyarországot. Azonban egyik állítás sem igaz.

A tévedés vagy széndékos elferdítés az Ukrán Front kifejezésre vezethető vissza:

A poszt arról is ír, hogy az ‘56-os forradalom leverését a Szovjetunió akkori első embere, Nyikita Hruscsov vezényelte le. A poszt azt is állítja, hogy Hruscsov ukrán volt – ez azonban nem igaz.

Mindkét állítás könnyen ellenőrizhető egyszerű internetes kereséssel. Cikkünkben bemutatjuk, hogyan válhatunk tudatosabb médiafelhasználóvá, milyen gyanús jelekre figyeljünk és hogyan szűrhetők ki a hamis történelmi állítások. Tényellenőrző cikkünket, amely alapján ez az összefoglaló született, ide kattintva olvashatja el.

Nem minden igaz, ami népszerű

Első lépésként érdemes ellenőrizni, miért jelent meg számunkra az adott kép, videó vagy bejegyzés. Az általunk követett és kedvelt oldalak mellett ugyanis a Facebook algoritmusa is válogat bejegyzéseket számunkra.

Az algoritmusok célja, hogy a lehető legtöbb időt töltsük a közösségi felületen. Megpróbálja kitalálni, hogy mi tetszhet nekünk aszerint, hogy korábban mire kerestünk rá, mit kedveltünk és osztottunk meg. Ezek alapján olyan bejegyzéseket és oldalakat is a kezdőlapunkra tesz, amit mi magunk nem kerestünk fel.

Bár a tényellenőrök és a közösségi oldalak egyaránt dolgoznak a hamis információk kiszűrésén, az algoritmus nem ellenőrzi a tartalmak megbízhatóságát. Ezért előfordul, hogy a hitelesség háttérbe szorul a népszerűséggel szemben, és így a rossz szándékú emberek találékonysága győzedelmeskedhet a gyanútlan internetező felett.

Eljuthatnak hozzánk hamis történelmi állítások a korunk vagy történelmi érdeklődésünk alapján, vagy pusztán azért, mert rengeteg ember megosztotta.

Megtévesztő információ az internet bármely részéről érkezhet, így az ismerőseink posztjait is érdemes kritikusan nézni. Az algoritmus ajánlásait kiemelt figyelemmel ellenőrizzük! Ez különösen igaz, ha tudományosnak tűnő bejegyzésről van szó, mint például a történelmi példákat felsorakoztató poszt.

A szóban forgó poszt szerzőjére kattintva például meggyőződhetünk, hogy a terjesztőnek nincsen történelem szakos végzettsége, magánemberként és nem történészként vagy történelemtanárként írta bejegyzését.

Hamis tartalomra utalhat, ha a tényként kezelt történelmi adatok kapcsán semmilyen forrásra nem hivatkozik a bejegyzés.

Ha a bejegyzés támaszkodik valamilyen weboldalra vagy más forrásra, ne felejtsük el megkülönböztetni a tudományos és nem tudományos forrásokat. Ha például egy szakértő nevét tüntetik fel, keressünk rá, hogy ő valóban megbízható-e. Leginkább olyan emberre érdemes figyelnünk, aki valamilyen hiteles, komoly intézménynél, például egyetemnél vagy tudományos, akadémiai kutatócsoportnál dolgozik. Az is jó jel, ha látjuk, hogy már korábban is foglalkozott a szóban forgó témával. Más esetekben gyanakodjunk, hiszen lehet, hogy álszakértővel van dolgunk.

A hamis történelmi posztoknál gyakran politika motiváció áll a háttérben

Legyen gyanús, ha a kétes történelmi tényeket tartalmazó bejegyzés összefüggésbe hozható aktuális politikai vagy társadalmi eseményekkel. Ilyenkor a terjesztő sokszor csak az adott téma népszerűségét szeretné kihasználni a politikai véleménye terjesztésére.

Az Ukrajnát vádoló bejegyzés esetében például szembetűnő, hogy a poszt pár hónappal az orosz-ukrán háború kitörése után született. A hamis állítások felsorolása a szerző oroszbarát és ukránellenes álláspontjának igazolására és megerősítésére szolgál. A történelmi posztoknál különösen kitettek vagyunk az ideológiai indíttatású felhasználók politikai motivációjának, erre külön érdemes figyelmet fordítani.

Szeretne többet tudni arról, hogyan lehet elkerülni az internetes megtévesztéseket? Az álhírek és átverések elleni felkészülést sosem késő elkezdeni! Ezen az oldalon olyan tartalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejezetten az idősebb korosztályt segítik a tudatos tájékozódásban: cikkeink ide kattintva olvashatók.

____

Címlapi kép: Dmytro Smolienko / AFP