Mutatjuk, hogy pár egyszerű lépéssel hogyan buktathatjuk le az internetes csalókat és álhírterjesztőket.

A bulvár kacsát vagy az alaptalan pletyka terjesztését évtizedek óta ismerjük. De ma, az internetes hírdömping korában összetettebb módszerekkel és többféle érdekből terjesztenek hamis információkat. A cél mindig sötét: előfordul, hogy álhírekkel és hazugságokkal pénzt csalnak ki óvatlan emberekből, például amikor több száz ezer forintos LEGO-termékről hazudják, hogy pár száz forintért megvásárolhatók. Van, hogy a politikai véleményünket akarják megváltoztatni, például ha aktuálpolitikai érdekből hamis történelmi tényeket terjesztenek, amelyek szerint a második világháborúban az ukrán hadsereg szállta meg Magyarországot. Az is előfordul, hogy “Sokkoló, kiderült, mégsem forog a Föld” jellegű álhírekkel egyszerűen a kattintásunkra hajtanak, amiből reklámokon keresztül pénzhez jutnak.

Elemi érdekünk, hogy a csalók minél nehezebben verhessenek át másokat, és az is, hogy az egyre inkább az interneten zajló társadalmi és politikai párbeszéd se szakadjon el a tényektől. A nyomtatott sajtó korában könnyebb volt eligazodni, melyik lap megbízható és melyik a pletykaújság.

De ma is ugyanolyan fontos, hogy ne kerüljön egy szintre a pletyka, hazugság és a hír.

Ezért dolgozik egyre több tényellenőr, és a Lakmusz szerkesztősége is. De az álhírek terjedése ellen a Facebookon ön is tehet. Megmutatjuk, milyen egyszerűen jelentheti a hamis információt, és azt is elmondjuk, mi történik a bejelentés után. Cikkünket, amely alapján ez az összefoglaló született, ide kattintva olvashatja el.

Lépésről lépésre

A Facebookon oldal és bejegyzés jelentésére egyaránt van lehetősége. A bejelentés anonim, az adott oldal vagy a poszt közzétevője nem fog értesülni a nevéről vagy profiljáról.

Az oldal bejelentéshez hasonlóan járhat el akkor is, ha nem egy egész profilt, csak egy problémás posztot jelentene. Ennek lépései a következők:

Mi történik az álhírjelentés után?

A Facebook Európában együttműködik a Nemzetközi Tényellenőrző Hálózat (IFCN) által minősített független, külső tényellenőrző szervezetekkel. A felhasználók által jelentett tartalmakat ezek a tényellenőrzők vizsgálják meg: ellenőrzik a benne szereplő adatokat, és értékelik a pontosságukat.

Amennyiben hamisnak vagy félrevezetőnek találják az információt, a Facebook ezt jelöli és több dolgot is tesz annak érdekében, hogy kevesebb ember láthassa. Egyrészt elhomályosítja a tartalmat, és jelzi, hogy azt problémásnak találták – a felhasználónak kattintania kell, ha ettől függetlenül is meg szeretné nézni a tartalmat.

Ez a jelölés gyakorlatban így néz ki:

Másrészt a Facebook ilyenkor korlátozza, hogy a jövőben hányan érhetik el az adott tartalmat. Ha egy tényellenőrző egy adott tartalmat „Hamis”, „Módosított” vagy „Részben hamis” értékeléssel lát el, az a Facebook hírfolyamában lejjebb fog megjelenni.

A rendszeresen hamis híreket megosztó oldalak, csoportok, fiókok és webhelyek tevékenységét is korlátozza a Facebook. Előfordulhat például, hogy egy időre megvonják a bevételszerzési- és hirdetési lehetőséget, illetve nem engedélyezik, hogy az oldalt híroldalként regisztrálják.

Szeretne többet tudni arról, hogyan lehet elkerülni az internetes megtévesztéseket? Az álhírek és átverések elleni felkészülést sosem késő elkezdeni! Ezen az oldalon olyan tartalmakat gyűjtöttünk össze, amelyek kifejezetten az idősebb korosztályt segítik a tudatos tájékozódásban: cikkeink ide kattintva olvashatók.

____

Címlapi kép: Jonathan Raa / AFP