A Lakmusz hamarosan a harmadik születésnapját ünnepli: első cikkünk 2022. január 11-én jelent meg. Azóta több mint 700 cikket publikáltunk, de készítettünk videókat, podcastokat is, több mint száz előadást és workshopot tartottunk itthon és külföldön, és tagjai lettünk a legfontosabb európai (EFCSN) és nemzetközi (IFCN) tényellenőrző szervezeteknek.

A cikkeinkkel három év alatt összesen 5,5 millió olvasót értünk el – ebből közel kétmillió olvasót 2024-ben. Nagyon köszönjük, hogy olvastok, néztek, hallgattok minket! Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy melyek voltak a legfontosabb tevékenységeink 2024-ben. Ha 2025-ben sem akartok lemaradni a legfontosabb anyagainkról:

Az ellenőrzött állítások: témák és források

2024-ben (2024. január 1. és december 31 között) összesen 254 cikket publikáltunk a Lakmuszon. Ezek közül 139 cikkben ellenőriztünk konkrét állításokat.

A tényellenőrzéseink legtöbbje (88 cikk) közéleti, politikai és gazdasági témákkal foglalkozott, ezen belül 23 kifejezetten az EU-s és magyar választásokhoz kötődött. 11 tényellenőrzésben foglalkoztunk egészségügyi és tudományos témákkal, de emellett több cikket írtunk a migrációval, a klímaváltozással és az LMBTQ közösséggel kapcsolatban terjedő hamis hírekről is. Tényellenőrzéseink közül 11 az orosz-ukrán, 3 pedig a gázai háborúval kapcsolatos dezinformációról szólt.

Az általunk ellenőrzött információk forrása:

Cikkeink megírása során a lehető legnagyobb gondossággal járunk el, a weboldalunkon részletezett módszertanunknak megfelelően: újságíróink elkötelezettek a tényeken alapuló és elfogulatlan tájékoztatás mellett. Minden állítást ugyanolyan módszerekkel ellenőrzünk, függetlenül attól, hogy az kitől származik. A témaválasztás során olyan kijelentéseket és információkat vizsgálunk, amelyek széles közönséghez jutnak el és jelentősen befolyásolják a közbeszédet és/vagy potenciálisan kárt okozhatnak. Azonban nemcsak olyan információkat ellenőrzünk, amikre mi találunk rá, várunk tippeket az olvasóinktól is. 2024-ben több mint húsz cikket írtunk olvasóink témajavaslatai alapján.

Ha hibázunk, azt transzparens módon jelezzük (2024-ben csak elírásokat javítottunk utólag a szövegeinkben, a cikk lényegi állításait befolyásoló utólagos módosításra nem volt szükség). Sajtóhelyreigazítási pert a fennállásunk óta senki sem indított velünk szemben, sajtóhelyreigazítást sem kellett még soha közzétennünk.

A tényellenőrzésen túl

A tényellenőrzéseink mellett készítettünk számos olyan anyagot is, amelyekben nemcsak egy-egy állítást ellenőrzünk, hanem a dezinformációs környezet működését igyekszünk feltárni különböző nézőpontokból.

Az év legelején az étrendkiegészítők piacával foglalkoztunk egy cikksorozatban: bemutattuk, hogy lehet ellenőrizni, hogy a megvásárolni tervezett étrendkiegésztő valóban biztonságos-e, és külön kitértünk a természetesnek reklámozott, ámde sok veszélyt rejtő potencianövelőkre és fogyasztószerekre is.

Több cikkben foglalkoztunk azzal, hogyan lehet kiszúrni a pénzügyi átveréseket reklámozó oldalakat (köztük az olyanokat, amelyek már AI-alapú videókkal és tartalmakkal próbálnak félrevezetni) és csaló webshopokat. Eljutottunk az utóbbi évek egyik legnagyobb, nemzetközi kriptovalutás csalássorozatának egyik elkövetőjéhez is – erről a nyomozásunkról videót is készítettünk, amelyben elmagyarázzuk, milyen módszerekkel működnek az ilyen, határokon átívelő hálózatok, és mit tesznek (illetve nem tesznek) ezek ellen a bűnüldöző szervek és a nagy tech cégek.

A magyar médiát elemezve beszámoltunk arról, hogy a mainstream és alternatív platformok valamint közösségi médiás szereplők hogyan adnak a teret a propagandának, milyen megnyilvánulásai vannak a koordinált működésüknek. Többek között elemeztük, hogy zárt össze a Fidesz kommunikációs gépezete az év egyik legnagyobb botrányában, a kegyelmi ügyben, hogy támadta a kormánypropaganda Magyar Pétert és hogy számolt be róla a köztévé az esti híradókban, a budapesti főpolgármester-választás kapcsán nyomon követtük, hogyan szerepeltek az egyes jelöltek a köz-és kormánypárti sajtóban. Elemeztük azt is, hogy az év végén, a Magyar Hang által közölt, „titokzatos” szíriai gépről szóló hamis információt hogyan kapta fel Magyar Péter, és hogy keltek ki kormánypárti politikusok és médiaszereplők az „álhírcunami” ellen.

Miután tavaly már bemutattuk, milyen eszközökkel akadályozzák, hogy a kormányzat több milliárdos kommunikációs költéseiről pontos képet kaphassunk, idén – közérdekű adatigényléseink eredményeképpen – többször is ellátogattunk Rogán Antal minisztériumába: itt személyes iratbetekintés útján, az adatokat kézzel másolgatva tudunk feltárni addig nem ismert részleteket a minisztérium kommunikációs szerződéseiről. Nemcsak azt tudtuk meg, hogy a magyar állam több mint kétmilliárd forintot költött a hadsereg népszerűsítésére, hogy Balásy Gyula cége 13 millió forintért tanácsolta a kormánynak, hogy Brüsszelt hibáztassa, de olyan részletekre is fényt derítettünk, mint hogy miért tűnt el Alex Soros mutatóujja a nemzeti konzultációt népszerűsítő plakátokról.

Cikkeinkben továbbra is rendszeresen bemutatunk olyan eszközöket (például tömegbecslő programokat, fordított képkeresést és videóelemzést, geolokációs technikákat), amelyekkel az olvasók maguk is tudják ellenőrizni a hamisnak tűnő információkat. 2024-ben, lépést tartva a technikai újdonságokkal, többek közt arról írtunk, hogyan lehet felismerni az álprofilokat a közösségi oldalakon, mire alkalmasak az AI-manipuláció kiszűrését ígérő programok, és mit tudunk kezdeni az újabb és újabb hangfelvételekkel, amelyekről felmerül, hogy mesterséges intelligenciával kreálták vagy manipulálták őket. A médiatudatossággal kapcsolatos cikkeinket a weboldalunkon egy külön aloldalon, tematika szerinti bontásban gyűjtjük.

2024-ben ezek voltak a legolvasottabb cikkeink:

Választási hirdetésfigyelő

Az év egyik legfontosabb – és egyben intenzív dezinformációs hullámmal kísért – eseményére június 9-én került sor: Magyarországon ezen a napon tartották az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat.

A választásokat és az azt megelőző kampányidőszakot kiemelt figyelemmel követtük a Lakmuszon. Partnerinkkel, a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatóival együttműködve fél éven keresztül nyomon követtük, elemeztük és ellenőriztük a 2024-es választási kampány során a Meta és a Google felületein népszerűsített, fizetett tartalmakat. (A projekt megvalósítására a konzorciumunk 143 ezer eurós támogatást nyert a European Media and Information Fund / Európai Média és Információs Alap – EMIF nyílt pályázatán. A projektünk záró riportja itt érhető el.)

Összessítésünk szerint a Fidesz, a Megafon és a CÖF a Facebookon és a Google-ön 1,7 milliárd forintot költött hirdetésekre az év elejétől számítva június elejéig, június közepére pedig az összköltésük átlépte a 2 milliárd forintot – ez négyszer annyi, mint amit ez idő alatt az összes ellenzéki párt összeadva politikai hirdetésekre költött.

https://www.instagram.com/reel/C790W-boIQR/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading

A költések összegzésén túlmenően – elsőként Magyarországon – megmutattuk, mennyi pénzt keresnek az egyes közösségimédia-platformok a hamis és félrevezető információk reklámozásával. Ehhez összesen 46 állításról írtunk tényellenőrzést, és azt találtuk, hogy ezek a hamis vagy félrevezető állítások több mint 500 hirdetésben bukkantak fel.

Összesen 188 millió forintot költöttek ezek reklámozására.

Nyáron a Meta képviselőit GlobalFact konferencián szembesítettük is azzal, hogy mennyi pénzt keresett a platform Magyarországon azzal, hogy lehetővé tette a választási hazugságok felhangosítását.

A projekt keretében nyomozásokat közültünk a választási dezinformáció fő terjesztőiről is: a Megafon működéséről tártunk fel korábban nem ismert részleteket.

Gyakornoki program

2024 azért is volt különleges számunkra, mert ez volt az első év, amikor gyakornoki programot is szerveztünk. Végzős egyetemistáknak és pályakezdő fiataloknak kínáltunk lehetőséget arra, hogy három hónapra bekapcsolódjanak a szerkesztőség munkájába. (A fizetett gyakornoki programunkat az International Fact-checking Network – IFCN pályázatán elnyert támogatásból valósítottuk meg.)

A gyakornokok a szerkesztőségben töltött idő alatt megismerkedhettek a tényellenőrzéshez használt speciális módszerekkel és eszközökkel, és a Lakmusz újságírói egyéni mentorálást is biztosítottak számukra. Két körben, egy tavaszi és egy nyári gyakornoki program keretében összesen 5 gyakornokkal dolgoztunk együtt: Balogh Boglárkával, Barczikai Fannival, Dezső Annamarival, Rehova Katával és Szántó Dániellel. A gyakornokaink részt vettek a szerkesztőségünk legfontosabb projektjeiben (különösen nagy segítséget nyújtottak nekünk a választási hirdetésfigyelő projektünkben és a Megafonnal kapcsolatos nyomozások során) és több saját cikkük is megjelent a Lakmuszon.

https://www.instagram.com/p/C5A-LJQIHK7/?utm_source=ig_embed&utm_campaign=loading

A gyakornoki program lezárultával Barczikai Fanni és Dezső Annamari újságíróként csatlakozott a szerkesztőségünkhöz, Balogh Boglárka pedig 2024 novemberétől a Thomson Foundation nemzetközi gyakornoki programjának résztvevőjeként dolgozik tovább a Lakmusznál – az ő cikkeikkel is találkozhattok majd 2025-ben!