8+1 mesterséges intelligenciával gyártott kép, ami nagyot ment 2024-ben

Német Szilvi

2024. december 31. 12:27


Ezt a cikket 2024 decemberében írtuk.
A benne lévő információk azóta elavulhattak.

A Budapestet ért atomtámadástól a nagy lakosságcserén át Vámos Miklós letartóztatásáig számos olyan eseményről készült kép idén, amelyek valójában nem történtek meg. Toplista!

Idén sem volt hiány a politikában az elképesztő, megdöbbentő, olykor vidám vagy éppen rémisztő pillanatokból. A képgeneráló AI-programok robbanásával azonban olyan fantáziaképek is láthatóvá és megoszthatóvá váltak, amelyek a valóságban nem egészen így kinéző, vagy egyáltalán meg sem történt eseményeket ábrázoltak. Hiba lenne azonban mindegyikre automatikusan rásütni a „dezinformáció” címkét: míg egyes képek csupán kiszínezték a valóságot, mások valóban súlyos visszaélésekhez vezettek.

1. Magyar Péter, CEO of Hungary

Az év elején robbant be a politikába Magyar Péter, a kegyelmi botrány miatt a közéletből távozni kényszerült igazságügyi miniszter, Varga Judit volt férje. Magyar február elején ezzel a fotóval kísérte a posztját, amelyben bejelentette, hogy lemond minden eddigi állami tisztségéről és szakít a NER-rel, és azt is írta: „Hiszem, hogy Magyarország nem a Rogán Antalok, nem az oligarchák és még csak nem is pár befolyásos család országa”.

A Magyart ábrázoló kép mesterséges intelligencia által támogatott alkalmazással készülhetett, méghozzá egy olyannal, ami hétköznapi fényképeket alakít át professzionális profilképpé. Ezt az eszközt elsősorban a LinkedIn népszerűsíti felhasználóinak. Ahogy írják: „a profilképed legyen összhangban az általad választott iparággal és a karriercéljaiddal.” Az üzleti szférában való érvényesüléshez például a semleges hátteret és a konzervatív öltözködést javasolják – a Magyar Péterről készült portré pedig ezt tökéletesen visszaadja. Az AI-tunningról a kép egyéb jellemzői is árulkodnak, így az elmosódott háttér vagy a kép síkjával párhuzamos, szimmetrikus testtartás.

Míg az ilyen típusú fotók egyre elterjedtebbek a CV-kben és a munkaerőpiacon, a hazai politikában újnak számít az eddig bevett digitális képszerkesztési módszerekhez képest. Palóc András, a Századvég elemzője, aki korábban a Digitális Szuverenitás Központ produkciós vezetőjeként is dolgozott, meg is jegyezte a Borsnak, hogy Magyar ezzel „szépfiús imázst épít”, és el akarja tüntetni a ráncait.

A Tisza párt elnöke azóta sem hagyott fel a mesterséges intelligenciával történő médiamanipulálással, legutóbb például hosszú hajjal láthattuk őt és Orbánt, novemberi Instagram-posztjában pedig egy katonai egyenruhás képpel szolgáltatott alapanyagot a az őt támadó lejárató kampányokhoz.

2. Gazdatüntetések az Eiffel-torony árnyékában

Február elején a francia gazdák újra felvonultak Párizs utcáin, magasabb állami támogatást és az EU szigorú környezetvédelmi szabályainak enyhítését követelve. A párizsi tüntetés a kontinens több országában zajló megmozdulások része volt, amelyek révén – az európai parlamenti választások előtt – a mezőgazdasági dolgozóknak jelentős engedményeket sikerült elérniük.

Számos sajtófotó készült a menetben haladó traktorokról, amint áthaladtak Nyugat-Párizs városrészein, forgalmi fennakadásokat okozva, majd átkelnek a Szajnán és elvonulnak az Eiffel-torony előtt. Bár a város jellegzetes építészeti látnivalói és a koszos, olajfoltos traktorok közötti kontraszt már önmagában is figyelemre méltó, a legtöbb érdeklődést mégis egy mesterséges intelligencia által generált kép kapta, ami kicsit még tovább csavart a valóságon. Olyan, mintha a tüntetésről készült dokumentarista fotókat nyakon öntötték volna a Disney Ratatuille-filmjének esztétikájával, majd a „több az jobb” alapon az Eiffel-toronnyal vetekedő méretűvé duzzasztották a forradalmi szalmabála-barikádokat.

3. AI bemondó a köztévében

2024-ben a közmédia bemutatta első, „mesterséges intelligenciával életre hívott” virtuális műsorvezetőjét, Bíró Adát, aki április óta hétről hétre feltűnik a Duna TV megújult, Delta című tudományos ismeretterjesztő műsorában. Ada nem csupán egy nyelvi modell, „a hazai televíziózásban egyedülálló, speciális technológiának és grafikus szakemberek munkájának köszönhetően” egy bombázó testében szállítja a híreket, ráadásul alkotói szerint adásról adásra fejlődik, és egyre emberibb. Megjelenése kapcsán megszólalt a Deltát 1965-től több mint három évtizedig vezető, legendás műsorvezető, Kudlik Júlia is.

Ada nem csak a műsor keretei között létezik, saját Facebook-oldala van, ahol rövid explainer videók mellett rendszeresen „beszámol” a magánéletéről is: virtuális avatárját láthattuk már futás közben, kedvenc helyén, a könyvtárban, adventi gyertyagyújtás közben, de október 23-áról is megemlékezett. A virtuális műsorvezető körüli történésekről – mint újabb és újabb „médiatörténeti” pillanatokról – az M1 hiradója is folyamatosan beszámol, de a kormánypárti média bulvár vonala is felfigyelt rá, ahol már azt is elképzelték, hogy leveszi a ruháját.

4. Kiállás Rafah mellett

Május végén izraeli bombatalálat érte a Gázai övezet legdélibb városában, Rafah-ban, az egyiptomi határ közelében található menekülttábort, ahova több százezer palesztin érkezett az október óta újra intenzívvé váló Hamász-izraeli háború miatt. A város és környéke a háború előtt kevesebb mint 300,000 embernek adott otthont, az elmúlt időszakban azonban több százezren érkeztek, akik a sebtében összetákolt sátrakban találtak ideiglenes menedéket. A májusi bombatalálat miatt több sátor is lángba borult, és legalább 40 menekült égett el élve – köztük nők és gyerekek.

A rafahi sátorrengetegről korábban a Planet Labs készített szatellit képeket, a tragédia után pedig egy ebből inspirálódó AI-képé lett a főszerep. A képen a színes konténerszerű egységek a végtelenbe futnak, középen pedig – Star Wars főcíméhez hasonlóan – a következő szlogent adják ki: „All eyes on Rafah”, azaz „minden szem Rafah-n”.

A képet május végéig 47 millióan osztották meg az Instagramon, többek között olyan sztárok, mint Dua Lipa énekesnő, Lewis Hamilton Forma 1-es pilóta vagy Bella Hadid modell.

A palesztinok melletti szolidaritást kifejező gesztuson azonban többen felháborodtak. Szerintük a kép:

A palesztinpárti képre az izraeli közösségimédia-felhasználók ezzel az AI-képpel válaszoltak.

5. Budapest kaputt

Idén a képgeneráló programoknak köszönhetően Budapest is „berobbant” – májusban a kormányközeli Megafon-központ mesterséges intelligenciával szimulálta, milyen lenne, ha nukleáris csapás érné a magyar fővárost. A Patrióta csatorna képzelt riportja látványosra sikerült: a lángok emésztette Margit-híd a szemünk előtt omlik bele a baljósan örvénylő Dunába, miközben az atombomba gombafelhője lassan szétterül a rózsadombi SZOT-szálló fölött. „Buda nagy része azonnal megsemmisülne: Istenhegy, Kútvölgy, Óbuda, Külső-Ferencváros és Rákosszentmihály is a földdel lenne egyenlő” – hallhatjuk Apáti Bence tolmácsolásában.

A videóval az influenszerképző a kormány narratíváját támogatta, amely szerint Ukrajna további felfegyverzése a „legrosszabb forgatókönyvhöz”, az atomháborúhoz vezet. Ennek alátámasztására több európai politikus mellett Emmanuel Macron egyik nyilatkozatából is idéznek („amikor nukleáris fegyverekről van szó, nincs szükség sok szóra”), a mondatnak azonban lehagyták a második felét, ami pont az eszkaláció ellen szól. A videó szerint az atomot Biden vagy Putyin dobná le, ha „elvesztené a fejét”.

A Patrióta csatorna azóta is gyakran nyúl az AI-hoz hasonló apokaliptikus víziók (például a lángoló Brandenburgi-kapu, pusztuló Mercedes-gyárak) ábrázolásához.

6. Trump háziállatokat ment Springfieldben

Az amerikai elnökválasztási kampányban Donald Trump a következő hajmeresztő elmélettel hozakodott elő a Kamala Harris demokrata párti jelölttel folytatott televíziós vitában, szeptemberben: „Springfieldben megeszik a kutyákat. Az emberek, akik beözönlöttek ide, megeszik a macskákat. Megeszik az emberek háziáállatait, akik itt élnek.” Beszédében az Ohióba költözött haiti bevándorlókra utalt, akik az elmúlt években nagy számban (körülbelül 12-20 ezren) érkeztek a városba munkavállalás céljából. Bár jelenlétük jelentősen hozzájárult Springfield gazdasági fellendüléséhez, a helyi lakossággal több konfliktusuk is támadt, amit az amerikai szélsőjobb nyomán a republikánus elnökjelölt is kiaknázott.

A kisállatok felzabálásáról szóló „rémtettek” természetesen minden alapot nélkülöztek, az ABC-n sugárzott elnöki vita után a Midjourney-hez hasonló képalkotó programok segítségével tömegesen jelentek meg az interneten olyan képek, amelyeken Trump kiskacsákat és macskákat ment a haiti bevándorlók karmai közül.

7. AI reklámok

Egész évben velünk voltak, és valószínűleg még sokáig nem tűnnek el a közösségi médiából azok a reklámok, amelyek szinte válogatás nélkül, gyártószalagon kreáltak bevert arcot vagy bilincsbe vert képmást egy sor magyar celebről (a fenti képeken Vámos Miklós író látható). Az AI által generált, botrányosnak szánt jeleneteket klikkvadász szalagcímek kísérték, amelyeket eldobható oldalak tucatjával futtattak fizetett hirdetésként olyan platformokon, mint a Facebook.

És hogy miért? Természetesen a lehúzás a cél. Ha valakit felcsigázott egy ilyen hirdetés, és kattintott, veszélyesen közel került ahhoz, hogy a személyes adatai megadásával telemarketingesek tukmáljanak rá gyors meggazdagodást ígérő, kétes befektetéseket. Vigyázat, átverés! Ezt a folyamatot és a csalás lélektanát mutattuk be ebben a nemrég debütált, 13 perces videónkban.

8. „Migránsbűnözés”

Mióta Elon Musk megvásárolta a Twittert, egész máshogy néz ki a közösségi oldal, mint amit megszoktunk. A hírfolyamban az algoritmus elsősorban a milliárdos techguru bejegyzéseit sorolja előre, másodsorban a republikánosok trumpista szárnyához tartozók által megosztott tartalmakat. Nem csoda, hogy ilyen hátszéllel egy olyan xenofób, bevándorlóellenes, összeesküvés-elméleteket terjesztő fiók, mint az Europe Invasion is tömegekhez jutott el – főleg miután az oldal több posztját Musk is újraosztotta.

A csatorna sajátossága, hogy főként mesterséges intelligenciával generált képeket és videókat tett közzé, amelyek sötétebb bőrű, fejkendőt vagy kaftánt viselő bevándorlókat ábrázoltak, amint Európa-szerte erőszakos bűncselekményeket követnek el, vagy legalábbis fenyegetően viszonyulnak a helyi lakossághoz. A svéd Svt Nyheter a Europe Invasiont az X egyik legbefolyásosabb migránsellenes tartalomgyártójának nevezte, és utánajárt annak is, kik állhatnak az anonim oldal mögött. (A cikk megjelenése után a Europe Invasion nevet változtatott, jelenleg @UpdateNews724 néven ontja ugyanazokat a tartalmakat.)

+ 1. A megbékélés képei

2024 végére kisimultak az évet végigkísérő ellentétek, és békejobbot nyújtottak egymásnak a legfőbb politikai ellenfelek – legalábbis az AI által megelevenített fantáziaképeken. Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírójának karácsonyi Facebook-posztjában Orbán és Gyurcsány kedélyesen cimborál, az ukrán elnök atomtöltetű lövedéket vesz át a magyar „Mikulástól”, Von der Leyen átadja az EU-s pénzeket, az azóta a billiomosok klubjába igazoló Mészáros Lőrinc pedig egy hajléktalannak ajánlja fel Ferrarija kulcsait. A képek Elon Musk Grok-2 mesterséges intelligencia modelljével készültek, amiket az X tulajdonosa december közepén tett ingyenesen elérhetővé a platform felhasználóinak. A szolgáltatás fogadtatása azonban nem egyöntetűen pozitív: az xAI sajátossága, hogy versenytársaihoz képest jelentősen kevesebb etikai irányelvet követ, például gond nélkül engedi, hogy a felhasználók politikusokról vagy szerzői jogvédelem alatt álló márkákról készítsenek képeket.

Címlapi kép: Grok2-vel generált kép

A szerzőről

Német Szilvi

Német Szilvi

Újságíró, médiakutató. Az álhírek és a dezinformáció terjedését vizsgálja a közösségimédia-kutatás eszközeivel, valamint a technológiai platformok és a rejtőzködő médiaorgánumok szerepével foglalkozik.