Összeszedtünk kilenc, a Lakmusz által már ellenőrzött állítást 2024-ből, amikre jó, ha alapos válaszokkal készülnek a tények, a felelős tájékoztatás és a valódi párbeszéd hívei.

A tényszerű tájékoztatás szerelmeseivel is könnyen előfordulhat a karácsonyi halászlét kanalazgatva, hogy egy pontyarcú rokonuk vagy ismerősük egy az egyben felmondja a propagandát vagy valamilyen félrevezető, hamis állítást ismétel meg.

Hallgatásba burkolózva húzzunk ki egy nemlétező szálkát a szánk sarkából? Gyorsan együk le magunkat, hogy kimehessünk a mosdóba megmenteni a ruhánkat? Szúrjunk vissza nyugodtan egy tényalapú érvvel, hogy visszarántsuk a beszélgetést a ráció talajára (vagy legalább megadjuk az esélyt egy igazi párbeszédre a cáfolhatatlan meggyőződésekkel való dobálózás helyett)?

A következőkben azoknak szeretnénk némi muníciót szolgáltatni, akik még karácsonykor is teret adnak perverz vonzalmuknak a nehezebb út választása iránt – és a harmadik megoldásra, a tényalapú válaszadásra hajlanak.

Az alábbi hamis, félrevezető vagy nem kellően alátámasztott állítások könnyen felmerülhetnek az év végi időszakban különböző családi-társasági beszélgetésekben, úgyhogy összeszedtük, mit írtunk róluk a Lakmuszon 2024-ben.

1. „A nyilvánosságra került titkos hangfelvételek bizonyítottan hamisak/eredetiek.”

Idén gyakran kerültek a magyar politikai nyilvánosság középpontjába titokban rögzített és később nyilvánosságra hozott hangfelvételek. Márciusban Magyar Péter hozott nyilvánosságra egy hangfelvételt, amin Varga Judit volt hallható, majd novemberben sorban láttak napvilágot a Vogel Evelin-féle felvételek, amelyeken Magyar Péter hangja hallható.

Illusztráció: Barczikai Fanni

Ez utóbbi felvételek kapcsán korábban ritkán látott folyamat indult el a magyar közbeszédben és sajtóban: azok eredetiségét, hitelességét sorban kérdőjelezték meg politikai szereplők, médiumok, egyszerű internetezők. Ezt sok esetben azzal indokolták, hogy az AI-technológia az emberi hang utánzásában mára ott tart, hogy alkalmas szélesebb tömegek megtévesztésére. Állítások kezdtek keringeni arról, hogy egyes felvételek manipuláltak, összevágottak vagy egyenesen mesterséges intelligenciával készültek – ezeket a kijelentéseket egyes esetekben AI-alapú hitelességvizsgáló szoftverek eredményeivel támasztották alá.

A deep fake-problémával – legyen szó akár videóról, akár hanganyagról – régóta foglalkozunk a Lakmuszon, az újabb és újabb hangfelvételek nyilvánosságra kerülésekor is megírtuk,

ami tagadhatatlanul kihívás elé állítja a független sajtót és a közbeszédet.

Ugyanakkor léteznek a nemzetközi gyakorlatban bevált támpontok és tanulságos külföldi példák, amik ebben a nehéz helyzetben is segíthetnek eligazodni. A deepfake-ek elleni védekezéshez általunk leghasznosabbnak tartott tanácsokat 6 pontban foglaltuk össze cikkünkben.

2. „Magyarország lendületesen csatlakozik az EU fejlettségi szintjéhez.”

Az uniós csatlakozás 20 éves évfordulója miatt Magyarország gazdasági felzárkózása idén is sokszor felmerült a közbeszédben, de a fenti állítás konkrétan Navracsics Tibor területfejlesztési minisztertől származik. Visszatérő vitáról van szó, amelyben a kormány Magyarország fejlődését – és saját politikájának helyességét – bizonygatja, és igyekszik hitelteleníti, lesöpörni a kritikákat. Ilyenkor politikusok gyakran kontextus nélküli, félrevezető állításokat tesznek.

Magyarország – természetesen – a tagállamok fejlettségének összehasonlítására általánosan használt mutatóban, a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó GDP-ben valóban közeledett 20 év alatt az uniós átlaghoz. Ugyanakkor a Navracsics által lendületesként jellemzett közeledés mértékéről pontosabb képet ad az a tény, hogy a velünk egyszerre vagy nálunk később csatlakozott országokkal, köztük a közép-európai országokkal összehasonlítva a magyar felzárkózási pálya a leglassabbak között volt. A 2004-es csatlakozás óta négy ország, Észtország, Litvánia, Lengyelország és Románia is megelőzött minket egy főre jutó GDP-ben – Románia éppen 2023-ban.

A három utánunk csatlakozott tagállam felzárkózása is gyorsabb volt, mint Magyarországé. Bár Románia az EU-átlaghoz viszonyítva több mint 20 százalékponttal rosszabb helyzetben volt 2004-ben, mint Magyarország, 2023-ban már az átlag 78 százalékát érte el az egy főre jutó román GDP, amivel megelőzte a magyart.

3. „Orbán az egyetlen, aki igazán tesz a békéért és mindkét féllel tud beszélni.”

A magyar kormány kommunikációjának központi eleme volt idén (is), hogy a békét támogatja, míg az EU, a Biden-adminisztráció, vagy éppen a „globalisták” a háborút. Ennek a narratívának része volt Orbán Viktor kijelentése a júliusban átvett EU tanácsi elnökség idején, miszerint ő „az egyetlen Európában, aki mind a két féllel [tehát az oroszokkal és az ukránokkal is] beszélt”.

Függetlenül attól, hogy a magyar kormány hogyan használja megbélyegzésre és ellenségképzésre a „háborúpárti” címkét, az állítás második felét közelebbről is ellenőriztük: végignéztük, hogy a 2023 eleje és 2024 nyara közötti másfél évben mely országok vezetőivel lépett kapcsolatba az orosz és az ukrán elnök. Arra jutottunk, hogy a kijelölt időszakban valóban Orbán volt az egyetlen olyan politikus, aki egy EU-tagállam vezetőjeként érintkezett mindkét háborús féllel.

A kontextus miatt viszont fontos, hogy a globálissá váló orosz-ukrán háborúban világviszonylatban

Illusztráció: Német Szilvi

Hogy ki képviseli Európát ebben a mátrixban, leginkább értelmezés kérdése. Törökország és Azerbajdzsán ugyanis több szempontból is köztes szerepet töltenek be: egyrészt földrajzilag is kapcsolódnak az európai kontinenshez, másrészt Törökország uniós tagjelölt, míg Azerbajdzsán az EU egyik keleti partnere.

Valószínűbb azonban, hogy Orbán a fenti idézetben szűkebb értelemben utalt Európára, azaz az Európai Uniót értette alatta. Az EU 27 vezetője közül pedig valóban ő az egyetlen, aki töretlenül fenntartotta a kapcsolatát az orosz elnökkel.

Az, hogy az EU-ból Orbán az egyetlen, aki az általunk vizsgált másfél évben beszélt Putyinnal, azért is van így, mert az invázió előtt és a háború első hónapjaiban az egyéb EU-s tárgyalópartnerek elfogytak: a német kancellár és a francia elnök kezdetben igyekezett tárgyalásokkal visszatartani Oroszországot, de később már kerülték a kapcsolatot Putyinnal (Olaf Scholz azonban nemrég közel két év szünet után ismét beszélt Putyinnal). A belga elnök Navalnij halála utána mondta azt, hogy Putyint innentől nem tekinti tárgyalópartnernek, más uniós politikusok pedig eleve határozottabb álláspontot képviseltek az orosz elnökkel szemben.

4. „A szemforgató lengyelek önfeledten üzletelnek az oroszokkal, miközben kioktatnak minket az orosz kapcsolatainkért.”

Orbán és Szijjártó Péter az „Oroszország elleni szankciók nem működnek” kormányzati narratívájának részeként júliusban beszélt arról, hogy Lengyelország „önfeledten üzletel” az oroszokkal, vásárol tőlük olajat, és ebből működteti a lengyel gazdaságot. Orbán aztán októberben tett egy ehhez hasonló állítást a strasbourgi európai parlamenti vitán is, számonkérve Brüsszelt, és bizonyítva a nyugati képmutatást a szankciókkal kapcsolatban.

Ez a kijelentés azonban félrevezető képet fest a lengyel-orosz üzleti kapcsolatokról:

Orbán és Szijjártó ráadásul elhallgatta, hogy Lengyelország – Magyarországgal ellentétben – már jóval Ukrajna orosz inváziója előtt megkezdte az energiaszektor átalakítását, mára pedig szinte teljesen lenullázta az orosz fosszilis energiahordozóknak való kitettségét.

Az állami tulajdonú Orlen energiaipari vállalat (amely egy összeolvadás után most már az ország mindkét olajfinomítóját birtokolja) lengyelországi finomítóiba jelenleg nem érkezik olaj Oroszországból. A 2023 elején érkező utolsó szállítmányok is csupán a vállalat nyersanyagellátásának 10 százalékát fedezték.

5. „A kiemelkedően magas magyar inflációt a háború, a brüsszeli szankciók, a blokkosodást sürgető EU vagy a magyar nyersanyagkitettség okozza.”

Ugyan idén mérséklődött az EU-bajnok magyar infláció, de a téma továbbra is meghatározó a közbeszédben. Az év vége felé a kormány kommunikációja is a gazdaságpolitika témájára fókuszált egy plakátkampánnyal és a legújabb nemzeti konzultációval. Az inflációval kapcsolatban kormányzati és kormányközeli szereplők gyakran hangoztatják, hogy azt a háború, a brüsszeli szankciók vagy a magyar nyersanyagkitettség okozza.

Csakhogy ezek a leegyszerűsítő kommunikációs panelek nem képezik le a magas inflációhoz vezető összetett folyamatokat:

Fotó: Kisbenedek Attila/AFP

Ilyen döntés volt például a hatósági árak, a különadók bevezetése, amelyeket a kereskedők és szolgáltatók a fogyasztókra terheltek. Ezt az is mutatja, hogy a szlovák gazdaság hasonlóan kitett az energiaimportnak, mint a magyar, ott mégsem szálltak ilyen mértékben az árak.

6. „Magyarország Európa legbiztonságosabb országa.”

Orbán Viktor évek óta ismételgeti a fenti állítást, idén legalább kétszer elmondta – azt azonban kérdésünkre sem árulta el a sajtófőnöke, hogy mire alapozza mindezt a miniszterelnök. Ez nem is véletlen, ugyanis a jól hangzó állítást valódi adatok nem támasztják alá.

Valójában az elérhető Eurostat-adatok szerint mindösszesen egyetlen olyan bűncselekmény van a 21 felsorolt között, amelyből Magyarországon történt a legkevesebb: rablásból.

A szándékos emberölések kategóriájában például a középmezőnyben vagyunk, az emberölési kísérletek lakosságarányos számában pedig nyolcadik helyen. A szubjektív biztonságérzet terén 8 ország van előttünk, például Románia.

A közbiztonság témája nemcsak a kormánykommunikációban merült fel idén: egy hasonló állítást egy irredenta oldal is terjesztett a Facebookon. Azt állították, hogy Európában Magyarországon az egyik legbiztonságosabb éjszaka sétálni, de a hivatkozott adatforrás – egy közösségi adatgyűjtő oldal, a Numbeo - adatai valójában nem reprezentatívak.

Az tény, hogy Közép-Európában nem kiemelkedő, de valóban jó az emberek szubjektív biztonságérzete. Viszont Magyarország ebben a mutatóban éppen hogy kicsúszott az európai élmezőnyből az elmúlt években.

7. „Az orvosok átlagbére több mint hatszorosára, a minimálbér három és félszeresére nőtt 2010 óta. A magyar minimálbér egyébként is középmezőnyben van az EU-ban.”

A fenti számokkal a kormány nyári tájékoztató kampányában, a gazdasági sikereket hangsúlyozó ‘Tudta?’-kampányban büszkélkedett. Mindkét adatnak utánaszámoltunk: nominálisan stimmelnek, vagyis csak úgy igazak, hogy nem vesszük figyelembe a jelzett 14 évben végbemenő inflációt, aminek kumulált értéke 77,9 százalék.

Ezeknek a béreknek a reálértéke lényegesen kisebb mértékben nőtt, az orvosoké nem hatszorosára, hanem három és félszeresére növekedett, míg a minimálbér reálértéke nem három és félszeresére, hanem valamivel több mint duplájára emelkedett 2010 óta.

A minimálbért idén a kormány más módszerekkel is igyekezett papíron kedvezőbbnek mutatni: Nagy Márton minisztériuma bevezetett egy statisztikai újítást, hogy az érték feljebb kússzon az EU-s rangsor utolsó előtti helyéről.

A minisztérium létrehozta az effektív minimálbért – a minimálbér és a garantált bérminimum súlyozott átlagát – , majd azt vetette össze más országok minimálbérével. Az így előálló 17. helyet Nagy Mártonék „középmezőnynek” nevezik, mert 27 EU-tagországgal számolnak. Csakhogy öt országban nincs törvényben meghatározott minimálbér, ezért ezek nem is szoktak szerepelni a minimálbér-statisztikákban, így 22 országgal kellene számolni, és úgy már a középmezőny sem igazán stimmel.

Nagy Márton. Fotó: Balogh Zoltán/MTI

Ráadásul azért is félrevezető a számítás, mert nem veszi figyelembe, hogy más országokban is létezik többlépcsős minimálbér-szabályozás, ilyen Románia, Szlovákia és Csehország, három ország, amit a kormány számítása szerint Magyarország megelőzne az effektív minimálbérrel.

Valójában a magyar minimálbér euróban kifejezett összegénél 2024 második felében csak a bolgár volt kisebb.

8. „Azok a korrupciós jelentések, amiken Magyarország rosszul szerepel, Soros ármánykodásai, de a Világbank adatai szerint Magyarországon nincs nagy baj a korrupcióval."

Orbán októberben Strasbourgban példálózott a Világbank korrupciós adataival, ezzel a Transparency International (TI) - a magyar helyzetről borús képet festő - korrupciós indexét igyekezett hitelteleníteni és cáfolni. Ennek érdekében jelentős csúsztatással élt, ugyanis a Világbank adatai valójában nem mondanak ellent a TI-féle féle korrupciós jelentésnek, mert a két intézmény másféle korrupciót mér.

Az EU-ban és a nyugati világban széleskörűen használt és elfogadott, a TI berlini titkársága által évente összeállított Korrupció Érzékelési Index (Corruption Perceptions Index, CPI) a nyilvánosan elérhető módszertana szerint a korrupciót a közszféra korrumpálásaként határozza meg.

A CPI 2023-as listáján Magyarország 180 országból a 76. helyen szerepel, az EU-ból utolsóként.

Orbán a beszédében ehhez képest a Világbank adatait hozta elő, feltehetően a Világbankhoz tartozó, a vállalati-üzleti szektor feltérképezését végző World Bank Enterprise Survey (WBES) egyik adattérképére utalva. Ezek az adatok kifejezetten a magánszektor állapotát írják le.

Fotó: Frederick Florin / AFP

A WBES-felmérés adatai kontextus nélkül nem használhatók országok összetett korrupciós mutatóiként, hiszen a korrupciónak csak egy szűk területére, a magánszektorban tapasztalt visszaélések leírására vonatkoznak. Maga a Világbank sem ezeket használja globális összehasonlításokhoz, amelyeken Magyarország rendre rosszul szerepel.

9. „A HAARP és az 5G miatt vannak ilyen nagy árvizek.”

Ezt a hamis állítást a közösségi médiában láttuk terjedni, nem hivatalos csatornákon, amikor szeptemberben a Közép-Európát sújtó árvízhullám idején a természeti katasztrófákkal és a klímaváltozással kapcsolatos hamis információkat monitoroztuk.

Az árvizeket nem ezek a technológiák okozták, hanem jelen esetben a Boris-ciklon heves esőzései.

A HAARP valójában egy kutatási létesítmény, amit ​​az Alaszkai Fairbanks Egyetem működtet. A hírhedt összeesküvés-elmélet szerint ez egy olyan fegyver, amelyet többek között az időjárás szabályozására használnak. Az elmélet azonban hamis, hiszen a kutatási központ az ionoszférában lezajló fizikai folyamatok tanulmányozásával foglalkozik. Az eszköz nem képes befolyásolni az időjárást, például csapadékot okozni, mert az ionoszféra a föld felett nagyjából 50 kilométer magasságban kezdődik, az időjárási folyamatok pedig a légkör legalsó rétegében, a troposzférában jönnek létre, ami maximum 18 kilométeres magasságig tart.

Az 5G technológia pedig a mobiltechnológia ötödik generációja, előnye, hogy képes nagy mennyiségű adat gyorsabb átvitelére, illetve ezzel a technológiával a korábbinál is több eszköz csatlakoztatható az internethez. Az 5G technológiával kapcsolatban nem ismert olyan mechanizmus, amely lehetővé tenné, hogy természeti katasztrófákat okozzon.

(Címlapi képünk illusztráció. Fotó: Angeline Desdevises / AFP)