A William Bradley néven ismert csalót luxusautója leplezte le. A hamis befektetésekkel szerzett pénzét még mindig szabadlábon költi, sőt, egy nyilvános YouTube-csatornát is indított, ahol gátlástalanul mutatja, hogyan szórja a pénzt.

Pár hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, egy ukrán rendszámú, éjfekete McLaren Coupé tűnt fel a ferencvárosi Bakáts téren. Az ukrán frontról érkező kocsikhoz képest kitűnő állapotú sportautóra először csak a luxusmárkák rajongói figyeltek fel, de aztán az autóról készült képek gyorsan, széles körben is elkezdtek terjedni az interneten.

„Ukrán menekült Budapesten, a Bakáts téren…”

– ezzel a kommenttel osztotta meg a fotót 2022. május 11-én a 120 ezer követővel rendelkező Híreim.ma Facebook-oldal. A bejegyzést több mint négyezren osztották meg, a hozzászólások pedig azt sugallták, hogy a fénykép bizonyíték arra, hogy az Ukrajnának nyújtott pénzügyi segélyek a korrupció miatt rosszul hasznosulnak, a menekültek pedig valójában nem szorulnak sem a magyar állam, sem az Európai Unió támogatására.

Kommentek a McLarenről készült fotó alatt. Forrás: Facebook

A virálissá váló képet később különböző nyelveken, több hullámban is felkapta a közösségi média, különösen olyan időszakokban, amikor az EU nagyobb segélycsomagot szavazott meg Ukrajnának.

Egy 2023-as tanulmány, amely a lengyelországi ukrán kisebbséget célzó propagandát vizsgálta, szintén említést tett az autóról készült fotóról. A szerző szerint a lengyel társadalomban is „sokakat zavar a gazdag ukránok látványa”, és olyanok is vannak, akik úgy vélik, a háború „jó ürügy” az ukránoknak arra, hogy visszaélhessenek a lengyel szociális juttatásokkal.

Az ukrán luxusautó nemcsak a magyar felhasználók körében okozott feszültséget: a fotót a magyar mellett lengyel , szlovák , cseh , orosz , sőt ukrán nyelvű posztokban is megosztották, ez utóbbi ak az általános mozgósítás alól kibújó jómódúakat látták bele.

Mivel már mi is többször találkoztunk olyan lejárató kampányokkal, amik „drága holmikkal“, „márkás ruhákkal” vagy a „legújabb iPhone modellekkel” kérdőjelezték meg a bevándorlók valódi rászorultságát, utánajártunk az ukrán menekültet célzó posztnak.

A sportautó tulajdonosa korábban egy online pénzügyi csalásokra szakosodott nemzetközi bűnözői hálózat, a Milton Group tagja volt. A férfi William Bradley álnéven dolgozott a csoport kijevi call centerében , és hamis kriptovaluta-befektetésekkel jelentős összegeket csalt ki az áldozataitól.

„Bradley” 2022 áprilisában Budapesten keresztül menekült Varsóba, ahol jelenleg is szabadlábon él. Mi több, fényűző életviteléről bárki meggyőződhet, aki a YouTube-on is követi, mivel Legyelországban látszólag új életet kezdett – mint zenész és tartalomkészítő.

Cikkünkben bemutatjuk:

Át Budapesten

A háború kitörését követő hónapokban mintegy napi 10 ezer határátlépés történt Ukrajna és Magyarország között a magyar hatóságok adatai szerint. Ezek egyike lehetett 2022 áprilisában az a fekete McLaren is, ami Kijevből Ungváron át érkezett Budapestre. Az autó útvonalát különböző „carspotter” közösségek tevékenysége alapján tudtuk nyomon követni. Mivel Ukrajnában nagy figyelem kíséri az országba importált prémium modelleket, több erre szakosodott Instagram-oldal is megosztott fotót a kocsiról az éppen aktuális tartózkodási helyén.

A KA6666KA rendszámú, 2017-es McLaren 570S Coupé-t a McLaren of Ukraine Instagram-oldalon követték nyomon, amióta a kocsi 2021-ben megjelent az országban. Az első kép Odesszában készült róla még grúz rendszámmal. Később az autót Kijev egyik modern lakókomplexuma előtt kapták lencsevégre, ahol egészen április elejéig parkolt, még a kijevi orosz offenzíva alatt is.

Kijev, 2022 január. Forrás: Instagram, Ukrainian License Plates, McLaren.of.Ukraine

A sátánista rendszámáról könnyen megjegyezhető, áramvonalas autó ezután nem sokkal hagyhatta el az ukrán fővárost, április közepén ugyanis már egy ungvári társasház előtt örökítette meg az Uzhorodcars, szintén az Instagramon.

Öt nappal később a McLaren megérkezett Budapestre. Erről elsőként az Autogespot számolt be április 20-án, és a képről a templom miatt könnyen be lehetett azonosítani a helyszínt, ami a Bakáts tér. Az itt készült képeket az ukrán oldalak is átvették, „fiaink Budapesten” kísérőszöveggel.

Forrás: Autogespot

I tt, a kilencedik kerületben készült az a bizonyos felvétel is, ami aztán a menekültellenes kampány részévé vált – a McLaren útja azonban még nem ért véget Budapesten.

Egy 2022 májusában készült fotósorozaton az autó Varsó központjában, az InterContinental hotel előtt tűnik fel a Warsaw Cars Spott felvételén. A bejegyzés szerint „a teljes körű háború kirobbanása óta, a hivatalos ENSZ-adatok szerint több mint 7,5 millió ember hagyta el Ukrajnát, az elsőszámú menekülési útvonal pedig a testvéri Lengyelországba irányult”. A McLarennek is ez lehetett a végső desztinációja, az Autogespot szerint még hónapokkal később is a lengyel fővárosban látták.

Forrás: Instagram

Mr X

Varsóban aztán olyan képek is előkerültek, amin már nemcsak az ukrán rendszámú sportautó, hanem valószínűleg annak tulajdonosa is látható. Az őt ábrázoló sorozatot egy Minipizza néven ismert autófotós készítette 2022 júliusában a varsói Markiewicz-viadukton.

A fotón szereplő férfiról a képek mindössze annyit árulnak el, hogy a luxusautók mellett a márkás ruhadarabokat is kedveli, mivel tetőtől talpig Givenchyt visel. Az arcát azonban napszemüveg és baseballsapka takarja, így ez alapján nem tudtunk meg róla többet.

Mégis akadt egy nyom, ami továbblendítette a nyomozást: egy személyes Instagram-profil (@xwilamarx) , amelyet több bejegyzés is említ, egyikük – az Uzhgorodcars – egyenesen az autó tulajdonosaként.

A fiók pechünkre a cikk írásakor már nem volt elérhető Instagramon, a Meta másik felülete, a Facebook azonban a felhasználónévre rákeresve kidobott egy találatot.

Ez egy videó, amelyet a bejegyzés metaadatai szerint 2022. január 24-én töltöttek fel, a felvételt pedig Kijevben, a Club Fifty nevű éjszakai klubban készült. A poszt szövegében ez áll: „új munka @xwilamarx és a DNGWAY számára.” Egy gyors internetes keresésre kiderült, hogy a DNGWAY egy helyi drill közösség jelzésére szolgál, amelynek tagjai egészen a háború kitöréséig gyakran buliztak az említett klubban. (A drill egy zenei műfaj, a hip-hop egyik alműfaja, amely zeneileg a traphez, szövegileg pedig a gangsta raphez hasonlít.) A Fifty Club hivatalos Facebook-oldalán több olyan fotót is találtunk, amelyeken feltételezhetően ugyanaz a férfi látható, aki a videóklipben és a McLarenes képeken is szerepelt.

Érdekesség, hogy a Fifty Club volt az a szórakozóhely, amiről tavaly több virális poszt is tévesen állította , hogy a háborús vészhelyzet ellenére nyitva tart, sőt, nyugati segélyekből működik. A tényellenőrzést végző France24 cikkében a klub tulajdonosát, Jay Fokint ismegkérdezte, akit mi is megkerestünk. Neki és a carspotter oldalak adminisztrátorainak küldött üzeneteink végül célba értek: március elején üzenetet kaptunk egy Mad Major nevű felhasználótól Instagramon: „helló, nemrég kapcsolatba léptél egyik barátommal a McLaren kapcsán.”

A csetelésünk során ez a felhasználó azt állította: ő volt a McLaren tulajdonosa.

A tulaj

„A kocsim három hónappal azután került Magyarországra, hogy elhagytam Ukrajnát. A motorral problémák voltak, ezért parkolt az út szélén, így előbb meg kellett javíttatnom, hogy eladhassam. Nem gondoltam volna, hogy ekkora botrányt akasztok a nyakamba azzal, hogy elhozatom az autómat” – írta cseten egy David néven bemutatkozó férfi.

„Tojással dobálták és megkarcolták az autót, az ukrán rendszám miatt”

– folytatta. “Pedig csak egy olcsó sportautó, amihez abban az időben jó pénzen hozzá lehetett jutni. Az USA-ból hozatta be egy grúz srác, átvitte Ukrajnába, én Odesszában vettem át.

Sok ukrán vitte magával az autóját, de őket senki sem gyűlölte ezért. Engem viszont maximálisan csak GYŰLÖLET ért ” – írta.

David azt is elmondta, hogy nem volt célja Budapestre jönni, de a háború kitörése után a lengyel-ukrán határ túl zsúfolt volt, így könnyebb volt Magyarországon keresztül hajtani. Azt is megírta, hogy iráni állampolgár, de már nyolc éve Ukrajnában él és dolgozik. Állítása szerint egy kijevi „elit egyetemen” végzett szoftverfejlesztőként, tanulmányai befejezése után pedig a barátaival együtt vállalkozásba kezdett. Üzenetváltásunk során egyszer azt írta, hogy a háború előtt „rákfarmot üzemeltetett”, máskor pedig, hogy „ tengeri árucikkek import-exportjával foglalkozott”.

Beszélgetésünk furcsa fordulatot vett, amikor David megkérdezte, befolyásos újságíró vagyok-e, és hogy reklámoznám-e külön cikkben a zenéjét, mert hosszú távon ezen a területen szeretne érvényesülni. Azt mondta, cserébe lenne az informátorom: jó kapcsolatai vannak az országból emigrált ukránokkal, legyen szó „ nagy üzletemberekről vagy művészekről.” Ugyanakkor arra kért, hogy a cikkben ne hozam nyilvánosságra se az arcát, se a „ valódi nevét.” (A csetben Dawood Karimiként mutatkozott be, amit elmondása szerint Davidként használ angol nyelvi környezetben.)

„ Nem szeretném, ha ilyen módon kerülne ki az arcom. Az a tervem, hogy egy koncerten, a rengeteg követőm előtt fedem majd fel magam. Ez az álmom”

– írta. Majd megadta művészi profiljának elérhetőségeit, Instagramra Madder/DNGWAY néven tölt fel rap és drill stílusú zenéket és videókat.

David közben írásban megerősítette, hogy ő látható a Varsóban és a kijevi szórakozóhelyen készült képeken. Emellett saját felvételeivel bizonyította, hogy a kocsi a botrány kitörésekor tényleg az övé volt. (A gyűlöletcunami hatására azonban később megvált tőle. A sors iróniája, hogy a McLaren azóta más rendszámmal, de visszakerült Budapestre).

Ezen a ponton majdnem véget is ért a történet, de a cikk publikálása előtt a biztonság kedvéért lefuttattunk még egy arcképes keresést. Ekkor vált világossá, hogy egy nem mindennapi McLaren tulajdonossal beszélgettünk.

Dawood, David, Javid, William

A PimEyes nevű arcfelismerő program hasonlóan működik, mint egy hagyományos keresőmotor, csak itt kulcsszavak helyett arcképeket táplálunk be a böngészőbe. Amikor David profilképét használtuk a kereséshez, azonnal több találatot kaptunk: ezek főként olyan oknyomozó cikkek voltak, amelyek egy nemzetközi pénzügyi csalás elkövetőit leplezték le. Az egyik rejtett kamerás felvételen, amelyet a Milton Group elnevezésű cég kijevi call centerében rögzítettek, a McLaren tulajdonosára nagyon hasonlító férfi jelenik meg. A videón épp az látható, amint a William Bradley néven dolgozó „ üzletköző” 50 millió forintnak megfelelő összeget csal ki telefonon az egyik áldozattól.

A Milton Group csalásait egy nemzetközi, oknyomozó újságírókból álló csapat fedte fel a nyilvánosság előtt 2020-ban, az OCCRP nevű, szervezett bűnözés és korrupció felderítésével foglalkozó szervezet koordinálásával. A nyomozás eredményét a Fraud Factory című cikksorozatban publikálták.

Az újságírók többek között azokra az információkra támaszkodtak, amiket a Milton Group egy volt alkalmazottja szivárogtatott ki. Ez a munkatárs több tucat dokumentumot és rejtett kamerás felvételt adott át a Dagens Nyheter svéd lapnak és a rendőrségnek, miután rájött, hogy munkahelye illegális tevékenységet végez. A kiszivárgott anyagok alapján az Eurojust koordinálásával tíz országban indítottak nyomozást az elkövetők ellen masszív befektetési csalás gyanújával. A nyomozás során azonosították Jakub Keselmant, a Milton Group ügyvezetőjét, David Todua izraeli-grúz üzletembert, a cég alapítóját és a cégcsoport egyik legjobban teljesítő csalóját is, aki az angolszász William Bradley álnév alatt tevékenykedett.

Erre a nemcsak az arcfelismerő szoftver találatai utalnak. Felvettük a kapcsolatot a Milton Groupról szivárogtató volt alkalmazottal is, aki korábban együtt dolgozott William Bradleyvel, és megmutattuk neki azokat a fényképeket, amelyeket a McLaren volt tulajdonosaként bemutatkozó David küldött nekünk saját magáról. A volt munkatárs is megerősítette, hogy a képeken ugyanaz a személy szerepel.

Amikor a nyomozásunk eredményével szembesítettük a nekünk Davidként bemutatkozó férfit, tagadta, hogy ő a Milton Group-os William Bradely lenne. „Ez nonszensz, nem tudom, ki erősíthette meg” – mondta. Amikor azonban kértük, hogy mutasson bármilyen dokumentumot, ami bizonyítja a valódi személyazonosságát (és hogy ő nem William Bradley), ilyen bizonyítékot nem küldött.

A nyomozás során a miltonos Wiliam Bradley valódi nevét a hatóságoknak sem sikerült feltárni, de annyit kiderítettek, hogy iráni származású, a csalások elkövetésének idején pedig 21 éves volt, a közösségi médiában Javid Hamze néven szerepelt.

William Bradley/ David / Javid Hamze a Milton Groupról szivárogtató volt munkatárs szerint a cég egyik „ legtöbbet termelő és legeredményesebb csalója” volt. Havonta 240 és 500 ezer dollár közötti összeget keresett, a rendőrség által megszerzett legutolsó céges iratok alapján pedig egy évben körülbelül 4 millió dollárt (másfél milliárd forintnak megfelelő összeget) csalt ki áldozataitól. Kivételes teljesítményéért lakásutalványt kapott a cég szilveszteri buliján – írta az Investigace cseh lap.

Képernyőmentés William Bradley által bonyolított tranzakciókról. Forrás: A Milton cég egykori alkalmazottja.

A Milton ügyfélszolgálata különféle forrásokból gyűjtötte be a leendő áldozatok személyes adatait, akiket a call center munkatársai – köztük William Bradley – telefonon próbáltak a valójában nem létező befektetésekre rávenni. Előfordult, hogy kiszivárgott céges adatbázisokat vásároltak meg a feketepiacon, de az is, hogy az ügyfelek közvetlenül adták meg adataikat a gyors meggazdagodást ígérő hirdetések regisztrációs felületén. Az adatgyűjtés egyik bevett módja, hogy a közösségi médiában elhelyezett reklámok ismert emberek botrányaira hívják fel a figyelmet, majd olyan befektetési platformokat ajánlanak, amelyeket a „bankok titkolni próbálnak”.

Minden a régiben

Bár a kijevi call center esete óriási sajtóvisszhangot kapott, az Emerging Europe elemzője 18 hónappal a botrány kitörése után csalódottan állapította meg, hogy a Milton Group – bármilyen néven is fut jelenleg – továbbra is zavartalanul működik az ukrán főváros kellős közepén.

„ Hiába kérte a svéd kormány az ukrán hatóságokat, hogy lépjenek fel, érdemi intézkedés nem történt. A rendőrség havonta egyszer-kétszer közzétesz fotókat, ahol terrorellenes műveletekhez hasonlóan, állig felfegyverkezve számolják fel a call centereket, többnyire Kijev külvárosában. Sokan azonban úgy vélik, hogy ezek csupán látszatintézkedések”

– írta az Emerging Europe.

A cikkben az ukrán Anti-Corruption Human Rights Council nevű NGO egyik munkatársa is megszólalt, aki szerint a hatóságok azért reagálnak ilyen nehézkesen, mert nehéz bizonyítani az elkövetők felelősségét az ilyen esetekben. „Nem mehetnek be csak úgy és nyomozhatnak bírósági végzés nélkül. Az ukrán alkotmány védi a magántulajdont és az üzleti tevékenységeket az állami beavatkozástól. Még ha van is végzésük, az ilyen műveletek könnyen elrejthetők és nehéz nyomon követni őket” – mondta az Emerging Europe-nak a szakértő.

Az OCCRP szerint ráadásul Ukrajnában az orosz inváziót követően több hasonló nyomozást is ideiglenesen felfüggesztettek.

A Milton-ügyön dolgozó norvég hatóság, az Okokrim egyik nyomozója szerint szintén kihívást jelent, hogy a csalások több országra terjednek ki, ezek felderítése pedig hatalmas erőforrást igényel. „Ilyen esetekben az elkövetők az egyik országból dolgoznak, míg az ügyfeleik egy másikban vannak, a termékeik egy harmadikban, míg a kifizetéseket egy negyedikben fogadják, és egy ötödik országban költik el”. Emiatt a hatóság főként megelőzéssel foglalkozik, vagyis igyekeznek megakadályozni, hogy az emberek ilyen ügyletekbe fektessenek – nyilatkozta a nyomozó a norvég VG portál megkeresésére.

A főleg svéd áldozatokat megkárosító William Bradley/Javid Hamze ügye bár Svédországban bíróság elé került, a Dagens Nyheter svéd lap szerint végül mindenféle vizsgálat nélkül zárták le , arra hivatkozva, hogy „a bűncselekmény kinyomozhatatlan.”

Hiúság vására

Ahogy a fentiekből is látszik, az ilyen kiterjedt online csalásoknál ritka, hogy a nyomozás sikerrel záruljon, és még ritkább, hogy nyomon lehessen követni, hova tűnik az illegális úton szerzett pénzt.

Ehhez azonban az is kellett, hogy Bradley / Hamze önként keresse a nyilvánosságot egy olyan helyzetben is, amikor identitásának felfedése akár kockázatos is lehet.

Az iráni férfi az utóbbi 8 hónapban kétféle tartalommal is a közönség elé lépett:

A videókban az arcát gondosan kitakarja – van, hogy símaszk szerű balaklavával, máskor digitális utómunkával.

A német és finn hatóságok kérdésünkre megerősítették, hogy a Milton-csoport ügyében továbbra is folyamatban van nyomozás, azonban a személyiségi jogok védelmére hivatkozva arról nem közöltek információt, hogy egyes személyek, így William Bradley ellen jelenleg folyik-e eljárás. Mindenesetre az arcának mániákus eltakarása akár erre is utalhat.

William / David a Madder nevű csatorna videóiban. Forrás: YouTube

A prank videók, ahogy a drill zenei klipek műfajilag is a gazdagság fitogtatására és a látványos pénzszórásra építenek: a kamera előtt Rolls Royce-ok száguldoznak, előkerül sok köteg pénz, megvillan a gyémánt fogsor, de akkor sincs baj, ha összetörik egy új Kawasaki vagy 20 ezer dollárt vernek el a kaszinóban. Emellett driftelnek, buliznak, és élvezik az életet.

A héttagú gang egészen a közelmúltig Varsó zöldövezeti külvárosában, Podkowa Lesnában tengette mindennapjait egy 650 négyzetméteres rezidencián. Az ingatlant szeptember elején a Lakmusz lengyel partnere, a Gazeta Wyborcza újságírója kereste fel, majd később pedig mi is elmentünk a helyszínre, amikor Varsóban jártunk. Az egyik szomszéd szerint a társaság egymás között lengyelül, a másik szerint oroszul beszélt, de az mindkettőjüknek feltűnt, hogy ilyen fiatalon ennyi pénzük van. A csapat, köztük Bradleyvel / Hamzéval június közepén hagyhatta el az ingatlant, videós bejelentkezéseik alapján viszont még mindig Lengyelországban vannak.

Forrás: A szerző saját felvétele.

Címlapi kép: Kiss Bence