A Pfizer vakcinájáról vezetett WHO-adatbázisban valóban szerepel hat majomhimlős megbetegedés, de a közösségi médiában terjedő állításokkal ellentétben ez nem jelenti azt, hogy a majomhimlő az oltás mellékhatása lenne.

Egyre több hamis vagy félrevezető hír jelenik meg a a majomhimlővel kapcsolatban, miután az Egészségügyi Világszervezet (WHO) augusztusban globális közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett a betegség miatt. A fertőzések száma azóta is emelkedik világszerte, és egyre több térségben jelentkeznek a jellegzetes tünetek.

„ A WHO elismerte, hogy a majomhimlő a Covid-oltás mellékhatása”

– ezzel indult egy oltásellenes oldal októberi Facebook-bejegyzése.

Az oldal szerkesztői szerint a „ vallomás” nyilvánosan elérhető a WHO honlapján, a bizonyítékokat tartalmazó adatbázis ellenőrzéséhez pedig pontos utasításokkal is ellátják a felhasználókat.

Így az a tény, hogy az adatbázis a Pfizer vakcinájánál feltüntet hat darab majomhimlős megbetegedést, nem jelenti azt, hogy a majomhimlőt az oltás okozza. Ilyen ok-okozati összefüggést valójában nem mutattak ki.

A WHO-ra hivatkozó téves állításokra a szervezet szóvivője is felhívta a figyelmet, hasonló félrevezető információk pedig már korábban is megjelentek a koronavírus-vakcinák állítólagos mellékhatásairól.

Honnan ered a magyarul is terjedő állítás?

Október 11-én jelent meg egy angol nyelvű cikk a Slay News oldalán, ami szerint a WHO beismerte, hogy a majomhimlőt a Covid-oltás okozza.

A főként egészségüggyel és politikával foglalkozó, magát „ alternatív médiának” nevező Slay News-t a Wikipédia álhírterjesztő oldalként listázza.

Egyik szerzőjük, Frank Bergman korábban többek között azt a téves információt is terjesztette, hogy a Világgazdasági Fórum mesterséges intelligenciát akar használni egy új Biblia megírásához, majd később egy tanulmány alapján alaptalanul állította, hogy a Covid-oltás 24 évvel csökkenti a férfiak várható élettartamát. A Slay News ezen állításait később több tényellenőrző portál is cáfolta (a tényellenőrzéseket itt és itt lehet elolvasni).

A két korábban cáfolt hír. Forrás: Slay News

Frank Bergman majomhimlőről szóló októberi cikkének tartalma futótűzként terjedt el a közösségi médiában, az anyagból készített bejegyzéseket több magyar felhasználó is megosztotta az X-en.

A teljes cikket magyar nyelvre a Megment Figyelj nevű Facebook-fiók fordította le. Október 12-i posztjuk szerint a WHO elismerte, hogy a majomhimlő az mRNS alapú Covid-vakcinák mellékhatása. „ Erre terveznek alapozni egy újabb kamupandémiát, lezárásokkal és új népességcsökkentő kényszeroltásokkal?” – teszi fel a kérdést az bejegyzés.

A személyként regisztrált Megment Figyelj oldalnak ötezer ismerőse van, önbevallása alapján antiglobalista és antifasiszta nézeteket vall. 2022 óta aktív, általában a koronavírussal, leginkább a Covid-vakcinákkal kapcsolatban oszt meg hamis információkat, De kitér egyéb összeesküvés-elméletekre is, mint például az időjárás-befolyásolás és a digitális pénzen keresztül történő állami megfigyelés, és gyakran hivatkozik a Mi Hazánk politikusainak felszólalásaira.

Az oldal azt a videót is továbbosztotta, ami egy állítólagos választási csalást mutat be az idei amerikai elnökválasztáson. Valójában, ahogy erről a Lakmuszon is beszámoltunk, a felvételen látható probléma a szavazógéppel egyedi eset volt, amit a szavazó félrekattintása okozott.

A Covid-oltás mellékhatása a majomhimlő?

Majomhimlővel foglalkozó posztjában a Megment Figyelj arra buzdítja a felhasználókat, hogy a WHO „ beismerését” nyolc egyszerű lépésben maguk is ellenőrizzék, hiszen az információ szabadon elérhető a WHO VigiAccess nevű oldalán. A szerző szerint a honlap tartalmazza az „ összes gyógyszer és vakcina ismert mellékhatásainak adatbázisát”, a Covid-oltás és a majomhimlő közötti ok-okozati összefüggést pedig arra alapozza a szöveg, hogy Pfizer-vakcina alatt több tehén-, és majomhimlős eset is található.

Egy nemkivánatos esemény feltüntetése egy vakcina mellett nem jelenti azt, hogy a nemkivánatos eseményt a vakcina okozta. A bejelentéses rendszernek és az adatbázisnak az a célja, hogy ha a WHO kiugró mintázatokat észlel az adatokban (gyanúsan sok nemkívánatos esemény egy gyógyszernél vagy vakcinánál), akkor azt kivizsgálja, és adott esetben felhívja a figyelmet egy lehetséges mellékhatásra. Ilyen vizsgálatot a Pfizer-vakcina és a majomhimlő esetleges összefüggéséről nem folytattak le.

A VigiAccess portál a nemkivánatos eseményekről szóló egyéni jelentéseket összegyűjtő VigiBase nyilvános felülete. A VigiBase-be 2015-ös indulása óta több mint 40 millió bejelentés érkezett, a WHO tájékoztatója szerint egészségügyi szakemberek, gyógyszercégek de maguk a betegek is tehetnek bejelentést a nemzeti gyógyszerészeti központokon keresztül.

A „ jelentett lehetséges mellékhatások” fülön belül a Pfizer-BioNTech COVID-19 vakcinánál valóban megjelenik hat majomhimlő, öt tehénhimlő és 15 feketehimlő betegségről szóló jelentés. A jelentett esetek és a vakcina közötti összefüggést azonban nem ellenőrizte a WHO. Ilyen vizsgálatra, mint említettük, csak akkor kerül sor, ha azonosítanak valamilyen gyanús tendenciát az adott gyógyszerhez vagy vakcinához érkezett jelentésekben.

Hogy az adatbázist érdemes óvatosan kezelni, azt mutatja az is, hogy 15 feketehimlős eset is szerepel benne a Pfizer-oltás utáni nemkívánatos eseményként. Igazolt feketehimlős megbetegedés azonban – mint arra a Reuters rámutatott – 1977 óta egyáltalán nem történt.

Forrás: VigiAccess

A Reutersnek nyilatkozva a WHO szóvivője is megerősítette, hogy nem „ ismerték el” a majomhimlőt a Pfizer-oltás mellékhatásaként.

„A VigiAccessben található, a lehetséges mellékhatásokra vonatkozó információk nem értelmezhetők bizonyítékként arra, hogy a gyógyszer vagy annak hatóanyaga okozta a megfigyelt hatást, vagy hogy nem biztonságos a használata”

– mondta a szóvivő.

Hozzátette, hogy az ok-okozati összefüggés megerősítése összetett folyamat, amely a bejelentéseken túl alapos felmérést és az összes adat részletes értékelését igényli.

Az Európai Gyógyszerügynökség adatbázisa

A VigiAccesshez hasonló adatbázist tart fenn az Európai Gyógyszerügynökség (European Medicines Agency, EMA) is. A szervezet a nemzeti gyógyszerszabályozó hatóságoktól és a gyógyszergyártó cégektől gyűjt lehetséges gyógyszermellékhatásokról szóló jelentéseket.

Tájékoztatójukban ők is feltüntetik, hogy az összegyűjtött információk csupán feltételezett mellékhatásakra vonatkoznak. Ennek ellenére 2023-ban Letoha Tamás kutatóorvos az adatbázisra hivatkozva arról írt Facebook-posztjában, hogy a BioNTech-Pfizer koronavírus elleni vakcinájáról 1 millió 224 ezer 705 mellékhatás-bejelentés érkezett, ami szerinte alátámasztja az oltás veszélyességét. Akkor a Lakmuszon is beszámoltunk róla, hogy ezek a bejelentések önmagukban nem alkalmasak megalapozott következtetések levonására a vakcinák előnyeiről és hátrányairól.

A Pfizer-vakcina igazolt mellékhatásai az EMA által kiadott termékleírásában találhatóak. Ezek között van számos enyhébb, védőoltásokra általában jellemző mellékhatás, mint például a beadás helyén jelentkező bőrpír, izomfájdalom, láz, és rossz közérzet. Külön táblázatba gyűjtötték azokat a mellékhatásokat, amiket a a vakcina forgalomba hozatalát követően állapítottak meg (7. oldal). Ilyen többek között a kóros bőrérzékelés (paraesthesia), a szívizomgyulladás (myocarditis) és szívburokgyulladás (pericarditis).

(Címlapi kép forrása: Nikos Pekiaridis / NurPhoto / NurPhoto via AFP)