A Politikai Propaganda Indikátorral azt vizsgálták a kutatók, milyen hatékonyan működött a politikai propaganda a 2024-es választási kampányban.

Szerző: Balogh Boglárka

Az idén ősszel megjelent, 2024-es Politikai Propaganda Indikátor (PPI) című tanulmány azt vizsgálja, hogy milyen hatékonyan működött a politikai propaganda a 2024-es választási kampányban:

A tanulmány megállapítása szerint a kampány egyik legfontosabb kormánypárti üzenetét, a háborús fenyegetettséget sikerült hihetővé tenni, és nem csak a kormánypárti választók körében:

a Fidesz támogatóinak 81 százaléka, de még az ellenzéki érzelmű választók negyede is elhitte, hogy az ellenzék háborúpárti, míg Fidesz a békepárti.

Az úgynevezett háborús inflációról, illetve az infláció legyőzéséről szóló üzeneteket azonban még a fideszes szavazók sem nagyon hitték el a kormánynak.

A PPI kutatásában összesen 14 állítás fogadtatását vizsgálták a kutatók (a kormánypárt és az ellenzék által közvetített üzeneteket egyaránt), az alábbiakban ezekből közlünk válogatást.

Háború és LMBTQ

A Fidesz 2024-es választási kampányüzeneteinek fókuszában Magyarország háborútól való megvédése állt. A PPI két állítás ismertségét és elfogadottságát is vizsgálta: „ A baloldal háborúpárti, a kormány békepárti” illetve „ Az Európai Unió háborúpárti, a magyar kormány békepárti”.

Ezzel a két állítással a megkérdezettek több mint 70 százaléka találkozott a kampány során. A Tisza Párt szavazói közül találkoztak vele a legtöbben (több mint 80 százalék mindkét variáció esetében), ám ők hitték el a narratívát a legkevésbé.

Az „idegen” érdekek jelenléte a magyar politika színterén szintén a Fidesz által gyakran alkalmazott narratíva, idén is azzal kampányolt a kormány, hogy az ellenzék politikusait „megvették kilóra”. Ezzel a narratívával a megkérdezettek 69 százaléka találkozott.

Az üzenet megítélését illetően érdekes eredmény született, ugyanis még a DK, az MSZP és a Párbeszéd választóinak 34 százaléka is egyetért az állítással, miszerint az általuk támogatott politikai szereplők külföldi érdekeket szolgálnak.

A kormány gyermekvédelmi narratívájával szoros összefüggésben van az LMBTQ-csoportok elleni hangolás is. A kampányban alkalmazott érvelés szerint „Az LMBTQ propaganda veszélyezteti a gyerekek egészséges szexuális fejlődését”. Ezzel a narratívával a megkérdezettek 63 százaléka találkozott, és az üzenet ebben az esetben is sikeresnek bizonyult – nemcsak a Fidesz, de az ellenzéki szavazók körében is.

A Fidesz támogatóinak 80 százaléka igaznak tartja az állítást, de a DK-MSZP-Párbeszéd híveinek 48 százaléka, a Tisza Párt támogatóinak 36 százaléka szintén igaznak fogadja el.

Ami kevésbé működött: az infláció

„Ahol a mindennapi tapasztalat élesen ütközik a propagandával, ott sokkal rosszabbak a propaganda esélyei” – állapították meg a kutatók, erre pedig jó példával szolgálnak a inflációval kapcsolatos kijelentések.

„A magyar kormány sikeresen legyőzte az inflációt” üzenettel a válaszadók 66 százaléka találkozott, azonban kevesebb mint 30 százalékuk hitte el a kormány narratíváját. A fideszes szavazók 62 százaléka tartotta igaznak, hogy a kormány legyőzte az inflációt, az ellenzéki szavazók és a pártnélküli válaszadók közül viszont kevesebb mint 20 százalék.

A kormányzati narratívában az úgynevezett háborús infláció volt a hivatalos fordulat az Európában kiugróan magas magyar inflációs adat indoklására – de a Fidesz támogatóinak lényegében fele sem fogadta el a kormányzati érvelést. Sokkal inkább azt – az ellenzéki pártok által közvetített – üzenettel értettek egyet, hogy „ A magyar kormány intézkedései miatt volt Európában Magyarországon a legmagasabb az infláció 2023-ban.”

Ezzel az állítással a megkérdezettek 61 százaléka találkozott, és az ellenzékiek és a pártnélküliek is túlnyomórészt igaznak tartották (77-84 százalék).

Címlapi kép: Németh Dániel, 444