Megmutatjuk, milyen gyanús jelek buktathatják le a mások személyazonosságával visszaélő, kitalált identitást használó vagy botok által működtetett profilokat.

631 millió. Csak a Facebookról ennyi hamis profilt távolított el a platformot üzemeltető Meta 2024 első negyedévében. Ez a szám az ebben az időszakban aktív profilok 4 százalékát jelenti – áll a cég legfrissebb átláthatósági jelentésében .

Ha ez az adat megdöbbentően magasnak hangzik, hasonlítsuk össze az eddigi rekord negyedéves számmal: 2019 első negyedében világszerte összesen 2,2 milliárd profilnak kellett mennie a platformról, mert a szabályokat sértve nem rendelkeztek hiteles személyazonossággal.

Ezekben az átláthatósági jelentésekben nincs információ arról, hogy a törölt profilok milyen országokban működtek. Korábbi tapasztalatokból viszont az látszik, hogy olyan kis nyelvek esetében, mint a magyar, kevésbé hatékonyan működik a Meta (és a többi nagy nemzetközi techcég) szabálysértés-radarja például a tartalommoderálás vagy a dezinformáció elleni fellépés területén. Feltételezhetjük, hogy ez a nyelvi egyenlőtlenség az álprofilok felismerésében is jelentkezik.

Ezért hasznos lehet a saját radarunk fejlesztése.

Ebben a cikkben a Lakmusz eddigi működése során összegyűjtött tapasztalatok alapján adunk néhány szempontot és módszert, amelyek segítségével nagy biztonsággal felismerhető, ha egy álprofil kerül elénk a közösségi médiában.

Milyen álprofilok?

Noha a Facebook szabályai alapján egy kisállat részére létrehozott profil is szabálysértő álprofilnak számíthat, álprofilok alatt általában olyan közösségimédia-profilokat, oldalakat értünk, amelyeket kifejezetten megtévesztő szándékkal hoztak létre. Ezek a profilok úgy vesznek részt az online közbeszédben, mintha autentikus személyek lennének – a valóságban azonban vagy mások személyazonosságával élnek vissza, vagy egy kitalált „ személyiséget” jelenítenek meg hamis névvel és generált vagy lopott profilképpel.

Az ilyen álprofilok online tevékenysége önmagában is károsan hat a nyilvánosságra, hát még ha más profilokkal összehangoltan cselekszenek!

Utóbbit nevezzük összehangolt nem hiteles viselkedésnek (coordinated inauthentic behavior): hamis profilok vagy oldalak játszanak össze a közösségi médiában valamilyen üzenet (legyen az politikai üzenet vagy akár adathalász átverés, úgynevezett scam ) hatékonyabb elterjesztése érdekében.

Elképzelhető, hogy az ilyen célokra használt álprofilok hozzáértők által beprogramozva, automatikusan tevékenykednek a közösségimédia- felületeken. Ekkor botoknak nevezzük őket. Például valószínűleg programozottan küldték márciusban Varga Judit Facebook-posztjait lájkolni nagy eséllyel lopott vietnámi és török profilok ezreit.

De füleltünk már le minden bizonnyal manuálisan működtetett kamuprofil-hálózatot is: ebben az esetben újpesti Facebook-csoportokban aktív álprofilok szakmányban osztották a helyi DK-s vezetést fényező tartalmakat, és kommentekben egymásra licitálva rajongtak a kerület vezetéséért.

Az álprofilok egy harmadik családját egy egyszerre érdekes és megdöbbentő anekdotával mutatta be a német Deutsche Welle egyik álprofil témájú cikke.

A Washington Post 2014-ben megírta, hogy ironikus módon Vlagyimir Putyin elnök első bejegyzése Twitteren egy Barack Obama választási győzelméhez gratuláló poszt volt, a Business Insider pedig 2018-ban bemutatta azt a mindössze 19 profilt, amit Vlagyimir Putyin követ a Twitteren.

Csakhogy a hivatkozott Twitter-profilnak köze sem volt Putyinhoz, emiatt 2018-ban fel is függesztette a platform. Eddigre azonban már közel egymillió követője volt az imposztor profilnak, nagyjából annyi, mint akkoriban az orosz elnök hivatalos Twitter-oldalának .

Hogyan ismerheted fel ezeket az álprofilokat?

Ha ismert emberek, közszereplők, esetleg cégek/márkák közösségi oldaláról (és nem privát, személyes profiljáról) van szó, keresd a hitelesített profiloknak járó jelzést (az oldal neve melletti pipát).

Facebookon így:

Instagramon így:

X-en így:

TikTokon pedig így néz ki:

Persze ha egy oldalon nem látsz hitelesítő pipát, abból még nem következik, hogy személyiségtolvaj profil lenne. Magyar Péter hivatalos Instagram-oldala például egyelőre nem kapott ilyen megjelölést. A politikus a Facebookon is leginkább a személyes profilját használja kommunikációra, ahová most már bárki számára nyilvános bejegyzéseket posztol. Személyes profilokra pedig nem kerül hitelesítő pipa a platform szabályai szerint.

A profil neve vs. a profil URL-címe

Hírességek és magánszemélyek esetében is gyanús jele lehet annak, hogy nem autentikus profillal van dolgunk, ha különbséget fedezünk fel egy profil URL-jébe foglalt felhasználónév és a profilkép mellett szereplő név között.

Ennek többféle magyarázata lehet, de mindegyik gyanússá teszi az érintett profilt. Könnyen lehet, hogy

A Political Capital által felfedezett , budapesti Facebook-csoportokban aktív álprofil-hálózat némelyik tagját például orosz Facebook-felhasználók lopott profiljainak átalakításával hozhatták létre. Előfordult, hogy orosz női felhasználók profiljaiból hoztak létre lopott képekkel magyar férfiaknak tűnő kitalált személyiségeket. Itt is az URL-ben szereplő felhasználónév volt az árulkodó.

Forrás: Political Capital

A profilkép

És ha már a profilképeknél tartunk: a kitalált személyiséggel operáló álprofilok leggyakrabban másoktól lopott fényképeket, vagy mesterséges intelligencia segítségével létrehozott portrékat használnak profilképként.

Előbbi esetben fordított képkereséssel jó eséllyel megtalálható, honnan van a fotó. Partnerünk, a tényellenőrzéssel is foglalkozó francia AFP hírügynökség készített egy magyar nyelvű oktatóvideót erről a technikáról:

Egy Elon Musk nevével visszaélő, pénzügyi átverést reklámozó hirdetésben, amelyről a Lakmuszon is részletesen írtunk, például álprofilok elismerő véleményeivel igyekeztek hitelességet kölcsönözni a csaló oldalnak.

A Bing keresőmotor segítségével elvégzett fordított képkeresés után azonban kiderült, hogy az egyik ilyen profilhoz Ed Harris , a Westworld című sorozat sztárja, a másikhoz Justin Timberlake , egy harmadikhoz pedig egy amerikai magánszemély fotóját használták fel, aki azért került 2020-ban sajtóhírekbe, mert gyűlöletbűncselekmény áldozata lett az egyesült államokbeli Wisconsinban.

Forrás

“Bakos Hanga” fotója (alább) az NBC News amerikai hírcsatorna egyik riportjából származik, és valójában Althea Bersteint ábrázolja, 2020-ban gyűlöletbűncselekmény áldozata lett a Wisconsin állambeli Madisonban.

A mesterséges intelligencia (AI) fejlődésével ma már képlopásra sincs szükség álprofilok előállításához. Másodpercek alatt kreálhatók a semmiből olyan fényképek, amelyek első ránézésre élethűnek tűnhetnek. Bár nem mindig egyszerű kiszúrni, hogy ezeket AI készítette, a képeken gyakran előfordulnak olyan hibák, pontatlanságok , amelyek gyanúra adhatnak okot.

Idén januárban a már említett újpesti, DK-ért rajongó kamuprofil-hálózat szinte összes beazonosított tagjáról meg tudtuk állapítani, hogy profilképeik valószínűleg a thispersondoesnotexist.com oldalon elérhető AI képgeneráló program segítségével készültek.

Ennek a programnak az az egyik ismertetőjegye , hogy a különböző képeken szereplő emberek szemei szinte ugyanabban a magasságban, egymástól ugyanakkora távolságra helyezkednek el:

De ha ezt nem is könnyű első látásra kiszúrni (hisz több AI-generált kép összehasonlítása kellene hozzá) más jelek is utalhatnak mesterséges intelligencia használatára.

Az ilyen profilképeken például egytől egyig nyaktól felfelé fényképezett arcokat látunk, többnyire elmosódott háttér előtt, és ha alaposan megfigyeljük őket, apró részletekben képi hibákat is észrevehetünk rajtuk. Az AI technológia például egyelőre nehezen birkózik meg különböző ékszerek kidolgozásával. Az alábbi montázson látható első két képen ez látszik a nők fülbevalóin, a harmadik fotón pedig a férfi nyaklánca olvad bele a nyakába.

Forrás

A profil viselkedése

Érdemes alaposabban szemügyre venni a gyanús profilokat. Ha csak rövid ideje léteznek és kevés ismerősük vagy követőjük van a közösségi oldalon, az további kétségeket ébreszthet. Az általunk leleplezett újpesti álprofiloknak a kevés ismerősük között ráadásul több más AI-generált profilképpel rendelkező gyanús felhasználó is felfedezhető volt.

De az igazán árulkodó a profilok online viselkedése. Az áprilisi EP- és önkormányzati választások előtt kirobbant kegyelmi botrány és Magyar Péter politikai karrierjének berobbanása idején foglalkoztunk a Varga Judit ex-igazságügyminiszter egyes Facebook-posztjai alatt megjelenő vietnámi és török profilok jelenségével.

Varga két posztját is olyan profilok lájkolták tömegesen, amelyeknek a korábbi tevékenységük alapján semmi közük nem volt Magyarországhoz.

A tömegesség mellett ez tette igazán valószínűvé, hogy nem valódi, hanem programozott lájkokkal állunk szemben.

Akkoriban megírtuk : amikor egy Facebook-, vagy akár Instagram- vagy Twitter oldalon tömegével jelennek meg gyanúsnak tűnő (például nagyon távoli országokból nagy számban érkező) lájkok, az történhet azért,

A profil tevékenysége más csoportokban

Egy profil hitelességének megítéléséhez az is hasznos lehet, ha megvizsgáljuk, hogy viselkedik másik környezetben, például más Facebook-csoportokban. Az újpesti álprofil-hálózat esetében például látványos volt , hogy egy-egy gyanús profil egyszerre több helyi Facebook-csoportba is ugyanakkor (egyébként nem sokkal létrehozása után) lépett be, és ott ugyanazokat a tartalmakat osztotta. Ez még tovább erősítette a gyanút, hogy nem önálló véleménnyel rendelkező, átlagos újpesti lakosokkal van dolgunk.

Ha például a településed Facebook-csoportjában szembejön egy gyanúsnak tűnő profil, és ismersz más helyi Facebook-csoportokat, vagy egy keresés segítségével találtál ilyeneket, egy egyszerű módszerrel ellenőrizheted, hogy a kérdéses profil tagja-e ezeknek a csoportoknak is.

A Facebook-profilhoz tartozó URL végén olvasható 15 számjegyű felhasználói azonosítót másold be az alább látható módon a Facebook-csoport URL-címébe, és rögtön megkapod, hogy az illető profil tagja-e a csoportnak, ha igen, akkor mióta, és milyen posztjai voltak korábban. (Ha a gyanús profil URL-jében egy felhasználónevet, és nem egy ilyen azonosítószámot látsz, a számot ennek az oldalnak a segítségével is lekérdezheted.)

Illusztráció: Német Szilvi

A cikkben bemutatott szempontok alapján álprofil-gyanús felhasználókat találtál a környezetedben? Küldd el nekünk a nyomokat a [email protected] e-mail címre!

C ímlapi illusztr áci ó: Barczikai Fanni