Klímahiszti és relativizáció: Hogy beszél a Fidesz és a kormánymédia klímaváltozásról?

2024. július 11. 15:38


Ezt a cikket 2024 júliusában írtuk.
A benne lévő információk azóta elavulhattak.

Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni.

Összefoglaló: Szántó Dániel, podcast: Zöldi Blanka

Van ennél nagyobb gondunk? – Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon

– ezzel a címmel publikált egy kutatást idén tavasszala Political Capital (PC). A legfontosabb eredményekről a szerzőkkel, Surányi Ráchellel és Krekó Péterrel beszélgettünk.

A kutatók már a tanulmány összefoglalójában tisztázzák, hogy mi a különbség a klímaváltozás tagadása (a klímaszkepszis) és a klímarelativizáció között:

“A klímaváltozás tényét, illetve az emberi tevékenység abban betöltött szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben – például a jelenségre adott válaszokban – nincs is egyetértés a kutatók között. Hasonló a helyzet a témával nem tudományosan foglalkozók körében is: a magyar lakosság 80-90 százaléka egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, még ha nem is tartják a legfontosabb problémának. Ugyanakkor létezik az úgynevezett klímarelativizáció, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, de az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi, bagatellizálja. Tehát nem tagadják a klímaváltozást, mint a klímaszkeptikusok, csak az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet eltúlzottnak, és jelenlétét a közbeszédben túlexponáltnak tartják.

A klímaszkeptikus nézetek terjedésére többféle magyarázat is adható, így a politikai szereplők retorikája, a gazdasági érdekcsoportok (pl. fosszilisenergia-lobbi, olajlobbi, illetve az ipari szereplők) kommunikációja, vagy éppen a közösségi média algoritmusai, amelyek a provokatív klímatagadó- vagy szkeptikus nézeteket felerősítik. A klímaszkepszisre azonban a motivált tudománytagadás miatt fogékonyak lehetnek a választók is, akár ideológiai okokból, akár amiatt, mert a környezetvédelmi intézkedésekben saját személyes szabadságuk korlátozását látják.

Ezért is éreztük fontosnak megvizsgálni Magyarországon, mennyire elterjedt és miként jelenik meg a klímaszkepszis és a klímarelativizáció jelensége. Vizsgálódásunkat a kormányoldalra összpontosítottuk, mert mind a közvélemény formálása, mind a szakpolitikák alakítása, megvalósítása a végrehajtó hatalom körül összpontosul. “

– írják a kutatók.

Mit gondol a magyar társadalom?

A felmérésekből kiderül, hogy a klímaváltozást ugyan magunktól nem a legfontosabb problémaként azonosítjuk, de a magyar lakosság túlnyomó többsége (80-90 százaléka, az ESS Speciális Eurobarometer szerint) egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban. Megfigyelhető, hogy a jobboldali érzelmű választók között nagyobb az aránya azoknak, akik kevésbé tartják súlyosnak a klímaváltozás problémáját, de ez a nemzetközi színtéren is így van.

A magyar válaszadók közül a jobboldali beállítottsággal rendelkezők kevésbé tartják súlyos problémának a klímaváltozást (ez megfelel a nemzetközi trendnek is). A klímaváltozás megítélésében további jelentős befolyásoló tényező az iskolázottság volt.

A kormány klímakommunikációja

A Political Capital a vizsgálatában a kormány klímával kapcsolatos tevékenységére és kommunikációjára fókuszált. Kutatásuk szerint a kormányzati retorikában nem jelenik meg a klímaváltozás nyílt tagadása, noha erre láttunk példákat populista jobboldali vezetők, például Donald Trump vagy Jair Bolsonaro elnöki ciklusa alatt. A magyar kormány önértékelése szerint jól teljesít a klímaváltozás elleni intézkedések terén, azonban ez látványosan szembemegy a szakértők általi megítéléssel (például olyan zöld szervezetek álláspontjával, mint az Energiaklub vagy az Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), sőt, az Eurostat vonatkozó adatainak is ellentmond.)

A kutatás szerint míg a kormány rengeteg forrást használ fel a különböző személyek (pl. Soros, ellenzéki politikusok stb.) lejáratására és kisebbségi csoportokkal (LMBTQ, bevándorlók stb.), civil szervezetekkel szembeni hergelésre, ahhoz képest kevés forrást fordít a környezetvédelem/klímaváltozás ügyére és a környezettudatos megoldások népszerűsítésére. Ezt jól szemlélteti a zöld témájú nemzeti konzultációk körüli csekély hírverés – inkább egyfajta elhallgatás jellemzi a témát:

  • A 2019 novemberében meghirdetett környezetvédelmi konzultáció a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiáról szólt, melyet kötelező volt társadalmasítani – ehhez képest sikerült jól eltitkolni.
  • 2021-ben is zajlott egy alig érzékelhető konzultáció. A Magyarország zöld úton jár! című kérdőívet csak online lehetett kitölteni, a szokásos óriásplakát-kampány elmaradt – írja a tanulmány.

A nem hivatalos csatornák narratívái

A kutatók a hivatalos csatornáktól eltérő narratívákat fedeztek fel a kormányzati irányítású médiumokban (pl: KESMA, Megafon) és három csoportra osztották őket:

  • A már létező narratívákba beágyazva megjelenő narratívák , mint például a kormányzat intézkedéseinek dicsérete és álláspontjának szajkózása, például, hogy „Magyarország jobban teljesít” (a kormány klímaváltozással kapcsolatos intézkedéseiben is). Ezt összekötik azzal, hogy míg a kormány dolgozik, addig a baloldali pártok csak beszélnek a zöld ügyekről. Előkerül a szuverenitásvédelem és a rezsicsökkentés is, amiket a narratíva szerint veszélyeztet Brüsszel a rossz klímavédelmi döntéseivel („Brüsszel a családokkal fizettetné ki a klímaátállást”, „elveszik a rezsicsökkentést”).
  • Klímaváltozás-specifikus narratívák : a javasolt klímaintézkedések (mint a húsfogyasztás csökkentése) túlságosan radikálisak, a klímavédők kettős mércéje (például a klímacsúcs magas karbonlábnyoma), a klímapánik fölöslegessége, vagy éppen az, hogy a klímaválságra csak a konzervatív válasz a megfelelő. Utóbbi abban is megmutatkozik, hogy a kormányközeli MCC klímarelativizáló tudósokat hív meg előadni (Lomborg, Schellenberger), továbbá könyveiket magyarul is kiadják.
  • Összeesküvés-elméleti narratívák , amelyek szerint például a klímaváltozással kapcsolatos pánikkeltés a globális háttérelit érdekeit szolgálja, hiszen a klímaváltozás elleni küzdelem mögé bújva szereznek követőket, akiket később a saját (liberális) ideológiai céljaikra használnának fel. A klímalezárás elmélet szerint például a háttérhatalom (Soros György) szélsőséges intézkedéssel korlátozná az emberek mindennapjait (légiközlekedés betiltása, vörös hús fogyasztás tilalma).

A Political Capital teljes tanulmánya itt elérhető (pdf), amelyhez interjút készítettek a klímadezinformáció témájával kiemelten foglalkozó újságírónkkal, Neuberger Eszterrel is.

Ajánlunk a témával kapcsolatos korábbi cikkeinket:

Címlapi kép: Kluzsnik Réka

A szerzőről

Lakmusz

Lakmusz

Kövess minket

Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Kéthetente csütörtökön küldjük neked a legfontosabb cikkeinket, kiegészítve újságíróink személyes ajánlásaival: érdekességek, programok, podcastok, könyvek, filmek. Ha szeretnél képben lenni a legfrissebb dezinformációs trendekkel, iratkozz fel a Lakmusz hírlevelére!

A hírlevélről bármikor leiratkozhatsz.
Bővebb információkért olvasd el adatkezelési szabályzatunkat!