Bár a kormány az elkötelezettségét hangsúlyozza a klímaváltozás elleni küzdelemben, más a kép, ha mélyebbre ásunk: a Political Capital kutatása szerint egy olyan politika rajzolódik ki, amely a kérdéskört igyekszik szisztematikusan háttérbe szorítani, és a klímaváltozás tényét relativizálni.

Összefoglaló: Szántó Dániel, podcast: Zöldi Blanka

Van ennél nagyobb gondunk? – Klímaszkepszis és klímarelativizmus Magyarországon

– ezzel a címmel publikált egy kutatást idén tavasszala Political Capital (PC). A legfontosabb eredményekről a szerzőkkel, Surányi Ráchellel és Krekó Péterrel beszélgettünk.

A kutatók már a tanulmány összefoglalójában tisztázzák, hogy mi a különbség a klímaváltozás tagadása (a klímaszkepszis) és a klímarelativizáció között:

“A klímaváltozás tényét, illetve az emberi tevékenység abban betöltött szerepét ma már tudományos konszenzus övezi, még ha sok kérdésben – például a jelenségre adott válaszokban – nincs is egyetértés a kutatók között. Hasonló a helyzet a témával nem tudományosan foglalkozók körében is: a magyar lakosság 80-90 százaléka egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban, még ha nem is tartják a legfontosabb problémának. Ugyanakkor létezik az úgynevezett klímarelativizáció, amely nem tagadja ugyan a klímaváltozást, sem az ember felelősségét, de az azzal összefüggő problémák súlyát megkérdőjelezi, bagatellizálja. Tehát nem tagadják a klímaváltozást, mint a klímaszkeptikusok, csak az ezzel kapcsolatos politikai figyelmet eltúlzottnak, és jelenlétét a közbeszédben túlexponáltnak tartják.

A klímaszkeptikus nézetek terjedésére többféle magyarázat is adható, így a politikai szereplők retorikája, a gazdasági érdekcsoportok (pl. fosszilisenergia-lobbi, olajlobbi, illetve az ipari szereplők) kommunikációja, vagy éppen a közösségi média algoritmusai, amelyek a provokatív klímatagadó- vagy szkeptikus nézeteket felerősítik. A klímaszkepszisre azonban a motivált tudománytagadás miatt fogékonyak lehetnek a választók is, akár ideológiai okokból, akár amiatt, mert a környezetvédelmi intézkedésekben saját személyes szabadságuk korlátozását látják.

Ezért is éreztük fontosnak megvizsgálni Magyarországon, mennyire elterjedt és miként jelenik meg a klímaszkepszis és a klímarelativizáció jelensége. Vizsgálódásunkat a kormányoldalra összpontosítottuk, mert mind a közvélemény formálása, mind a szakpolitikák alakítása, megvalósítása a végrehajtó hatalom körül összpontosul. “

– írják a kutatók.

Mit gondol a magyar társadalom?

A felmérésekből kiderül, hogy a klímaváltozást ugyan magunktól nem a legfontosabb problémaként azonosítjuk, de a magyar lakosság túlnyomó többsége (80-90 százaléka, az ESS Speciális Eurobarometer szerint) egyértelműen hisz az emberi tevékenység okozta klímaváltozásban. Megfigyelhető, hogy a jobboldali érzelmű választók között nagyobb az aránya azoknak, akik kevésbé tartják súlyosnak a klímaváltozás problémáját, de ez a nemzetközi színtéren is így van.

A magyar válaszadók közül a jobboldali beállítottsággal rendelkezők kevésbé tartják súlyos problémának a klímaváltozást (ez megfelel a nemzetközi trendnek is). A klímaváltozás megítélésében további jelentős befolyásoló tényező az iskolázottság volt.

A kormány klímakommunikációja

A Political Capital a vizsgálatában a kormány klímával kapcsolatos tevékenységére és kommunikációjára fókuszált. Kutatásuk szerint a kormányzati retorikában nem jelenik meg a klímaváltozás nyílt tagadása, noha erre láttunk példákat populista jobboldali vezetők, például Donald Trump vagy Jair Bolsonaro elnöki ciklusa alatt. A magyar kormány önértékelése szerint jól teljesít a klímaváltozás elleni intézkedések terén, azonban ez látványosan szembemegy a szakértők általi megítéléssel (például olyan zöld szervezetek álláspontjával, mint az Energiaklub vagy az Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), sőt, az Eurostat vonatkozó adatainak is ellentmond.)

A kutatás szerint míg a kormány rengeteg forrást használ fel a különböző személyek (pl. Soros, ellenzéki politikusok stb.) lejáratására és kisebbségi csoportokkal (LMBTQ, bevándorlók stb.), civil szervezetekkel szembeni hergelésre, ahhoz képest kevés forrást fordít a környezetvédelem/klímaváltozás ügyére és a környezettudatos megoldások népszerűsítésére. Ezt jól szemlélteti a zöld témájú nemzeti konzultációk körüli csekély hírverés – inkább egyfajta elhallgatás jellemzi a témát:

A nem hivatalos csatornák narratívái

A kutatók a hivatalos csatornáktól eltérő narratívákat fedeztek fel a kormányzati irányítású médiumokban (pl: KESMA, Megafon) és három csoportra osztották őket:

A Political Capital teljes tanulmánya itt elérhető (pdf), amelyhez interjút készítettek a klímadezinformáció témájával kiemelten foglalkozó újságírónkkal, Neuberger Eszterrel is.

Ajánlunk a témával kapcsolatos korábbi cikkeinket:

Címlapi kép: Kluzsnik Réka