Pár egyszerű módszerrel és egy kis odafigyeléssel nagyrészt elkerülhető, hogy átlagos közösségimédia-felhasználóként óvatlanul álhírterjesztővé váljunk.

Ezekről a módszerektől készített 5 lényegre törő animációs videót a Lakmusz partnere, az AFP csapata.

Geolokációtól metaadatig

A legalapvetőbb ilyen módszer nyilvánvalóan az információ forrásának ellenőrzése, a hozzászólások átolvasása, rákeresés különböző szöveges részekre, kísérő információkra.

Gyakran előfordul, hogy az álhíreket képekkel, videókkal támasztják alá, ehhez vagy kiragadják az eredeti kontextusból, vagy manipulálják azokat, esetleg egyszerűen azt állítják, hogy máshol készültek.

Fotók esetében az eredeti fájlokból egyszerű programok segítéségével kinyerhetők értékes információk, például a fotó helye és ideje.

Ugyanebben segít a geolokáció is, az egyik leggyakoribb OSINT-módzser. Ez arra szolgál, hogy a fotó pontos fizikati helyét különböző vizuális és tartalmi nyomok alapján pontosan beazonosítsuk.

A haladó internetes keresés a keresőmotor-használatot egyszerűsíti, hogy nagyobb eséllyel találjunk rá a releváns nyomokra a találatok tengerében. Ilyen a jól ismert, mára talán kissé elfelejtett AND és az idézőjel használata kereséshez, de hasznos szokott lenni a találatok időbeli szűrése is, ami a keresőeszközök között állítható be a Google keresőmotorjában.

Egyes célszoftverekkel videókról és képekről állíapíthatjuk meg, hogy előfordultak-e már korábban az interneten. Ez sokszor gyorsan megcáfolja az eredeti gyanús állítást, és felfedi az eredeti forrást.

Korábban a Lakmuszon ezzel a “fordított videokeresésnek” nevezett módszerrel erősítettük meg egy magyar Facebook-csoporton is terjesztett videóról, hogy az orosz állami RT (Russia Today) csatornáról származik.

Címlapi kép: Mauro PIMENTEL / AFP