Állítólag egy 1955-ös háztartástan kézikönyvből származnak a tippek, amelyek szerint a nő elsődleges feladata kiszolgálni a férjét. Bár ezek az ajánlások ilyen formában sosem jelentek meg nyomtatásban, több hasonló tartalmú iránymutatás is fellelhető a korból.

Szerző: Rehova Kata

„Készítse el a vacsorát időben.” „Igazítsa meg a sminkjét.” „Legyen érdekes és vidám.” – állítólag ilyen és ehhez hasonló jó tanácsok szerepelnek egy 1955-ös, nőknek szóló kézikönyvben a Törilecke nevű Facebook-oldal április végi bejegyzése szerint.

Hasonló bejegyzések több éve fel-fel bukkannak az interneten, 2011-ben átvette a HVG, 2014-ben az NLC, de már egy2009-es blogbejegyzésben is előkerült. A látszólag az ‘50-es évekből származó háztartástani tippek az alábbi pontokkal folytatódnak a bővebb változatokban:

Forrás: Fortepan / FŐFOTÓ

Bár az állítólagos, nőknek szóló tippeket sokan osztják meg, valójában ezek a tanácsok ilyen formában sosem jelentek meg nyomtatásban.

Az Urban legends már 2020-ban megírta, hogy a magyarul terjedő poszt valójában egy angol szöveg fordítása lehet, amely How to Be a Good Wife, illetve The Good Wife’s Guide címen terjedt Amerikában. A Snopes részletes cikkeben igyekezett felfejteni ezeknek a szövegeknek az eredetét. Arra jutottak, hogy a How to Be a Good Wife 10 pontos lista eredetileg e-mailben terjedt azt állítva, hogy egy ötvenes években készült tankönyvből származik – azonban ennek az eredetije nem fellelhető. Több helyütt is Helen B. Andeling Fascinating Womanhood című 1962-es könyvét jelölik meg forrásként, ám a Snopes szerint ebben hasonló tanácsok szerepelnek ugyan, de ez a lista pontosan nem.

Az e-mailen terjedő 10 pontos lista után megjelent egy kissé más szövegezésű, több tanácsot tartalmazó lista is (The Good Wife’s Guide), amely állítólag egy Housekeeping Monthly nevű magazin 1955. május 13-i számából származik.

Ez azonban biztosan nem így van – ugyanis a szöveghez csatolt illusztráció későbbi, 1957-ből való (a John Bull nevű magazin címlapján szerepelt először ez az illusztráció).

John Bull magazin, 1957. Forrás: The Advertising Archives

A magyarra fordított útmutatónak legkorábban 2009-ben találtuk nyomát egy blogbejegyzésben. Az írás nem tartalmaz forrásmegjelölést, így könnyen lehet, hogy ennek is volt valamilyen előzménye az angol nyelvű e-mailen túl. A bejegyzéshez csatolt kép itt is némileg félrevezető, tyúkokat sétáltató pesti asszonyokat ábrázol:

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum, Történeti Fényképtár. Fotós: Békés András.

A fotón látható jelenet első ránézésre nem tűnik tipikusnak: a városi környezetben, kötélen baromfit sétáltató, szövetkabátos, beszélgető asszonyok képe a 20. század közepén sem lehetett megszokott látvány. Ráadásul a kép az ötvenes évek feleségeinek feladatairól sem sokat árul el – már csak azért sem, mert 1946-ban készült. A fotót a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzik, de sajnos a kép keletkezésének körülményeiről több nem tudható. Valószínűnek tűnik, hogy a fotó elkészítésének apropója inkább a jelenet egyedisége, mint megszokottsága.

Mindeközben nálunk

Bár az interneten évek óta terjedő, állítólagos háztartási kézikönyv szövege nem valós, ez nem jelenti azt, hogy ne jelentek volna meg nagyon hasonló hangulatú szövegek az ötvenes években.

Magyarországon az ötvenes évek első felének nőpolitikáját látszólag meghatározta a nemek egyenlőségének eszméje, melyet a nők termelésbe való bevonásával kívántak megvalósítani. Az uralkodó ideológia és politikai akarat a nők otthonon kívüli munkavégzését nem csupán javasolta, hanem el is várta, amely mögött a termelési kényszer mellett az egykeresős családmodell ellehetetlenülése is állt.

Mosónők, 1959. Forrás: Fortepan / FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György

Emellett a család ellátása, a férj és a gyerekek, esetleg a szülők gondozása, etetése, ruházása is szinte kizárólag a nőkre hárult, így a férj jólétének biztosítása, ha nem is volt prioritás az ‘50-es évek háziasszonyának, de elhanyagolható feladatnak sem tekinthető. Ezt jól alátámasztja a korban megjelenő számos, nőknek szóló, háztartási tippeket nyújtó könyv, melyeknek java része ugyan az asszonyok dolgát megkönnyítő új berendezési tárgyakat, modern vegyszereket, konzervipari termékeket propagálja, azonban akad köztük a családi béke, boldog házasság fenntartására vonatkozó ötlettár is. (Pl. Simon Blanka: Házi mindentudó, 1956; Bánffyhunyadi Hunyady Erzsébet: A jó házikonyha – A háztartás vezetésének tudománya fejezet, 1946; Almár György: A dolgozó nő otthon, 1961.)

Forrás: Fortepan / Bauer Sándor

Az egyik legjobb példa a családon belüli hagyományos szereposztás továbbéltetésére a Kallós Ilona által szerkesztett A jó feleség című 1958-es könyv, amelyben az interneten terjedő bejegyzés szövegéhez nagyon hasonló tippeket találhatunk.

Forrás: antikvárium.hu

A „ házasság alapszabályai” a könvy 42–62. oldalán olvashatók :

„Ha boldoggá akarjuk tenni családi életünket, akkor legyünk mindig tudatában, hogy férjünknél nincsen fontosabb személy. […] A feleségnek mindennap észre kell vennie, el kell ismernie. Mert amikor a férj hazaér, rendszerint azzal a kérdéssel kezdi: Mi újság itthon? – de esetleg választ sem várva kezdi a saját beszámolóját: Nálunk ma… […] A feleség, aki ilyenkor közbevág, hogy : – És mondd fiacskám, benéztél a cipészhez, kész a gyerek cipője? Vagy: – Várj csak, nem láttad a pincekulcsot, már egész nap kerestem… – nemcsak az udvariatlanság és tapintatlanság kettős bűnét követi el ilyenkor, hanem egy nehezen jóvátehető bajt is csinál: öntudatlanul rontja a házasságát. Mert férjünk otthon nemcsak férj, hanem esztergályos, orvos, hivatalnok vagy elárusító, aki sok mindent hozott haza a hivatalban, a kórházban, a gyárban eltöltött nyolc órából, s mindezt szeretné közölni a feleségével.”

„[…] tekintsük férjünket úgy, mint legkedvesebb, legszeretetreméltóbb, legközelebbi ismerősünket. […] Ha valamire figyelmeztetni szeretnénk, így tegyük: Kedvesem, eloltanád az előszobában a villanyt? Azt hiszem, véletlenül égve felejtetted. […] És […] nem kell mindenért szólni! Egyszerűbb, […] ha szó nélkül kimegyünk, és eloltjuk a villanyt az előszobában.”

„Péter ugyan következetesen a fűtőtestre teszi le a könyvet, de most már igazán mindennap rendesen megtörli a cipőjét… Ez a szemlélet: a derűsebb élet alaphangulata.”

„Mondjuk meg az igazat akkor is, ha elköltöttük a konyhapénzt, s emiatt zsíroskenyeret kap férjünk vacsorára (de tegyük mindjárt hozzá: máskor okosabban gazdálkodunk).”

„Ahogyan becsukjuk a fürdőszobaajtót, amikor mosakszunk […], ugyanúgy vigyázunk, hogy az » otthon vagyunk « örve alatt ne mutogassuk leplezetlenül legrosszabb tulajdonságainkat.”

„Továbbá: nem kell mindent azonnal elmondanunk, ha férjünk éppen ideges, fáradt gondokkal küszködik. A saját gondjainkról beszéljünk majd vele akkor, ha nyugodtabb lesz.”

„Legyünk tapintatosak és türelmesek […], az őszinteséget ne tévesszük össze a kíméletlenséggel.”

„Egy ici-pici gyanakvásnak, nevezzük inkább éberségnek, a legboldogabb asszony szíve mélyén is kell lakoznia, de csakis a szíve mélyén, s ezt a világért sem szabad elárulnia.”

Címlapi kép forrása: Fortepan/Lipovits Károly