Röhögés vagy dühöngés – miért olvasunk olyan híreket, amiket nem tartunk hitelesnek?
Ezt a cikket 2023
augusztusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Több kutatás is rámutatott már, hogy a pártállás nagy szerepet játszik abban, hogy milyen híreket fogyasztunk. Egy friss reprezentatív felmérés azonban feltárta, hogy az információs buborékok egyáltalán nem olyan elszigeteltek egymástól, mint ahogy gondoljuk:
az emberek többsége a saját buborékján kívül is fogyaszt híreket, olyanokat is, amiket egyáltalán nem tart hitelesnek.
Miért van ez? Segítheti-e ez a tudatos hírfogyasztást, vagy inkább csak a reggeli kávé helyett idegeskedünk egyet?
Urbán Ágnes médiaszakértő a Mérték Médiaelemző Műhely és a Medián közös kutatásáról mesélt a Lakmusznak.
A kutatás teljes szövege itt érhető el.
A számunkra legérdekesebbnek tűnő megállapításokat pedig ebben a cikkünkben emeltük ki:
A tanulmány a HDMO (Hungarian Digital Media Observatory, azaz a Magyar Digitális Média Obszervatórium) nevű projekt keretében készült. A 30 hónapos projekt keretében a Political Capital és a Mérték Médiaelemző Műhely kutatói a dezinformációk terjedését és az ellene hozott intézkedések hatékonyságát vizsgálják, a francia AFP hírügynökség és a Lakmusz újságírói tényellenőrző munkát folytatnak, az Idea Alapítvány munkatársai a tudatos médiafogyasztással kapcsolatos tréningeket tartanak, a HDMO digitális infrastruktúráját pedig az Epresspack biztosítja. A projekt (az első fázishoz hasonlóan) az Európai Bizottság társfinanszírozásában működik, nyílt pályázaton nyert támogatást. A HDMO-t alkotó konzorcium minden tevékenységében teljes függetlenséget élvez.
A szerzőről

Lakmusz
Ajánlott cikkeink

Nagyot zuhant és nemzetközi összevetésben sereghajtó a magyarok közmédiába vetett bizalma

Egyszemélyes Orbán-show, csekély mérhető eredménnyel: ilyen volt belülről másfél hónapnyi Harcosok Klubja
