Van igény az információk ellenőrzésére, de egyelőre kevesen tesznek érte aktívan
Ezt a cikket 2023
júliusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Bár nagy igény mutatkozik a hírfogyasztók részéről arra, hogy segítséget kapjanak az információk valóságtartalmának ellenőrzéséhez, a gyakorlatban kevesen használják a rendelkezésre álló eszközöket – derül ki a Mérték Médiaelemző Műhely, a Medián és a Political Capital kutatásából.
A Magyar Digitális Média Obszervatórium (HDMO) projekt részeként 2023. március 14-28. között, 1200 fő telefonos megkérdezésével készült reprezentatív közvélemény-kutatás, amelynek keretében a magyarok politikai tájékozódási szokásait, preferenciáit és attitűdjeit vizsgálták . A kérdőíven a Political Capital önálló kérdésblokkban mérte fel a tényellenőrzéssel kapcsolatos lakossági véleményeket, tapasztalatokat.
A feltett kérdésekből kiderült, hogy
mind a kormánypárti, mind az ellenzéki szavazók körében erős az igény a hírek, információk valóságtartalmának ellenőrzésére.
A megkérdezettek 73 százalékában felmerült már az igény, hogy utánanézzen egy-egy hír valóságtartalmának.
- Az ellenzéki pártok szimpatizánsai magasabb (82%) a Fidesz szavazói alacsonyabb, de még így is jelentős (65%) arányban jelezték, hogy örömmel vennék, ha létezne olyan megbízható forrás, ahol ellenőrizni tudnák a gyanús információkat.
- A korcsoportok közül a 18-29 éves fiatal felnőttekben fogalmazódott meg a legerősebb (86%), míg a 60 év felettiekben a legkevésbé (66%) az igény a tényellenőrzésre.
- Iskolázottság tekintetében az alapfokú végzettségűek lényegesen kisebb arányban (59%) érezték szükségét az általuk olvasott információk ellenőrzésének. A képzettebbek között ugyanakkor nem tapasztaltunk érdemi eltéréseket.
Bár az igény megmutatkozott rá, a lakosság közel háromnegyede (73%) még nem használt tényellenőrző weboldalt, böngésző bővítményt vagy egyéb eszközt arra, hogy megbizonyosodjon egy hír valódiságáról. A megkérdezettek 21 százaléka mondta, hogy néhány alkalommal már használt ilyen eszközöket.
- Az ellenzékiek körében többen (37%), a kormánypártiak esetében kevesebben (15%) ellenőriztek már hírt.
- Az iskolai végzettséggel emelkedik a tényellenőrző eszközök használatának elterjedtsége (míg a diplomások 39%-a, az alapfokú végzettségűeknek csupán 13%-a jelezte, hogy alkalmazott már valamilyen módszert, eszközt).
- Az életkor hatása 50 év felett jelentkezik, az 50-59 éveseknek 21%-a, a 60 felettieknek 16%-a ellenőrizte már egy hír valódiságát. A fiatalabb korosztályokban ennél magasabb, 33-35 százalékos arányt mértek a kutatók.
A szerzőről

Lakmusz
Ajánlott cikkeink

Kamu halálhírrel próbálják megtámogatni a konteót, ami szerint Macron felesége férfinak született

Változtatott a Google a legújabb Magyar Péter-ellenes kampány besorolásán, így már látszik, mennyiért tolják az arcunkba
