Hogyan (nem) írtak az LMBTQI-közösségről a rendszerváltás előtt, amikor még szavak sem voltak igazán a másságra – és milyen hatással van ma a cancel culture az irodalomra, ha egyes szavakat utólag cenzúráznak? Podcastunkban többek közt Hanzli Péterrel, a Háttér Archívum vezetőjével és Krusovszky Dénes íróval beszélgettünk.

Mostani adásunk apropóját az a májusi eset adta, amikor a szerző tudta és beleegyezése nélkül írták át Kiss Judit Ágnes Szó című versét a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia 10. osztályosoknak szóló irodalom szöveg- és feladatgyűjteményében. A versben utolsó strófája eredetileg így hangzik:

Maradj, mert meg kell védeni / Kinek nincs is hova, / Legyen szegény, hajléktalan, / Zsidó, meleg, roma.

A tankönyvben azonban már így szerepelt az utolsó sor:

Zsidó, magyar, roma.

Végül maga a szerző göngyölítette fel az ügyet: a vers eredetileg a szozat.org-on szerepelt helytelenül, innen vehette át a Katolikus Pedagógiai Intézet tankönyvszerkesztője, a kiadó azonban jelezte, hogy a szeptemberi kiadásban már helyesen szerepel majd az idézet.

Az eset azonban – bár azt nem tudni, pontosan ki és milyen okból írta át a szöveget – rávilágít arra, hogy akár egyetlen szó kicserélése mennyire más értelmet adhat egy műalkotásnak, és arra is, hogy egyes szavakat milyen erősen képes átértelmezni a politika, főleg ha propagandacélokra használja őket.

Épp ezért a műsor első felében arról beszélgetünk meghívott vendégeinkkel, hogy hogyan és miért hallgatták el egykor az LMBTQI-közösség történeteit, míg a második felében a cancel culture irodalmi vonatkozásait vesszük majd sorra.

Az adás végén a HDMO dezinformáció-ellenes projekt keretében készült első tanulmányt fogják bemutatni a szerzők:

2.04 – Interjú Hanzli Péterrel

2.25 – A Történelem a többségi társadalom nézeteit tükrözi, ezért nem jelennek meg benne olyan közösségek, amelyeket inkább elrejtenének

8.08 – A leszbikus nők még a meleg férfiaknál is kevésbé jelennek meg

11.40 – Affér, botrány, válás, bűncselekmény – források, amelyekből megtudhatunk valamit az LMBTQI-közösség egykori életéről

17.18 – Párhuzamok a rendszerváltás előtti időszak beszédmódja és a jelenkori helyzet között: egy ideológia alapján próbálja meg a hatalom megakadályozni, hogy az LMBTQI-téma eljusson a fiatalokhoz

20.08 – Interjú Székely Katalinnal és Zsámboki Miklóssal

21.20 – Homoszexualitás és AIDS: a két tárgyszó, ami mindent elnyelt a témában

28.30 – A levéltáros szakma kurrens kihívása: megtalálni és újrarendszerezni az elbújtatott történeteket

30.11 – Az élő archívum nem egyszer, régen lefektetett igazságokat nyilatkoztat ki: sok mindent érthet meg az ember a jelenéből, ha visszanéz a múltba

37.38 – Interjú Krusovszky Dénessel

42.30 – Cenzúra piaci logika alapján: a kiadók eladni akarják a könyveket, és ha ehhez az kell, hogy kihúzzanak néhány szót, megteszik

44.40 – Mi a fontosabb: a művészi hitelesség, vagy az olvasói elvárások?

52.40 – Az irodalmi művek autonóm alkotások: nem lehet elvárni tőlük, hogy későbbi korok elvárásainak is megfeleljenek

59.42 – És mi a helyzet a Mein Kampffal?

1.06.52 – Zuhanyhíradó: interjú Molnár Csabával és Surányi Ráchellel

1.12.42 – A kormánynak hangsúlyos szerepe van a hazai dezinformációs ökoszisztéma alakításában

A Blinken OSA Archívum gyűjteményében a homoszexualitás tárgyszóhoz kapcsolódó, 1978 és 1993 közt megjelent cikkek egy (nem túl vastag) mappában elférnek. Ebben a mappában kutatva találtuk az alábbi, rendszerváltás előtti cikkeket és leiratokat:

“A társadalom ma már tudomásul veszi a homoszexualitás létét, de elfogadni nem tudja, nem is akarja.” Új Tükör, 1989. október 15. (Kép forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)

“Érzéki vakvágány” címmel közölt hosszú írást a Magyarország 1986. szeptember 14-i számában, Buda Béla “A szexualitás modern elmélete” című könyve alapján. Többek közt olyan megállapításokkal: “Az érzelemszegény családi környezet éppúgy kedvez a homoszexualitás kialakulásának, mint a szüntelen gondoskodás, a gúzsbakötő szülői szeretet.” (Kép forrása: Arcanum Digitális Tudománytár)

Leirat a Magyar Rádió 168 óra című műsorának 1984. március 17-i adásáról (riporter: Rangos Katalin).

Kép forrása: Blinken OSA Archívum

A beszélgetés apropója dr. Erőss László pszichológus Furcsa párok című könyvének megjelenése. Többek közt az alábbi kérdések-válaszok hangzottak el az adásban:

– Nem volt ez kockázatos magának, nem félt attól, hogy homokosnak nézik?

– Nem, nem féltem[…]

– És a saját barátaitól nem félt, a hétköznapi …. barátaitól nem félt, hogy esetleg gyanúba keveredik?

– Nézze, előfordult, hogy mondogattak rám ilyet is, hát annyi mindent mondanak mindig mindenkire, hogy végülis ez nem zavart, az egyedüli érdekesség ebből az volt, hogy elgondoltam, hogy milyen érzés lenne, hogyha azzal a testiséggel élnék, mint ahogyan ők egymás között és ettől magam is nagyon megijedtem. Az ember észre sem veszi, hogy pici gyerek korától kezdve a környezet mennyire a homoszexuálisok megvetésére neveli.

…

– Nem is érdemes azzal foglalkozni, hogy a homoszexuálisokat esetleg pszichoterápiával megváltoztassák?

– Akkor kell a homoszexuálisoknak pszichoterápia, hogyha boldogtalanná teszik őket –

– Mert nem boldogtalanok ők attól, hogy homoszexuálisok?

– Attól önmagában nem. Egy művész, aki körül nyüzsögnek a kedves fiúkák, emiatt semmiképpen nem érzi rosszul magát. Akkor megy tönkre a lelkiviláguk, hogyha hosszú ideig és tartósan egyrészt nem merik vállalni, másrészt, hogyha merik vállalni és rettenetes csapások érik őket emiatt[…]

A cikk elkészítéséhez ismét rengeteg segítséget kaptunk a Blinken OSA Archívumától, és főként Zsámboki Miklóstól, a podcast elkészüléséért pedig Botos Tamásnak szeretnék köszönetet mondani.

Címlapkép: Botos Tamás/444