Amit megtanulhattunk volna a csernobili atomkatasztrófa után: a központilag irányított média kudarcai
Ezt a cikket 2023
májusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Podcastunkban felidéztük a pártállami sajtó történetének egyik legkritikusabb pillanatát, és arról is beszélgettünk, hogy milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel az akkori események és a jelenkori közmédia hírszerkesztési gyakorlata között.
Illusztráció: Botos Tamás/444.hu
A beszélgetés meghívott vendégei:
- Bedő Iván, a HVG újságírója és a Magyar Rádió egykori szerkesztője, aki 1986 április 28-án adásba engedte az atomkatasztrófa hírét
- Dr. Boldog Dalma, a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanársegédje, aki számos tanulmányban elemezte már az ügy tömegtájékoztatási aspektusait
- Zsámboki Miklós, a Blinken OSA Archívum munkatársa, aki szintén írt már Csernobil hazai médiareprezentációjáról
- Keller-Alánt Ákos, a Szabad Európa újságírója, aki több cikkében (például itt, itt, itt és itt) is bemutatta, hogyan működik jelenleg a közmédia
0.00 – Miről lesz szó?
- Miért érkezett meg a csernobili atomkatasztrófa híre késve a magyar sajtóba?
- Miyen politikai okok befolyásolták az akkori tömegtájékoztatási gyakorlatot?
- Milyen párhuzamok fedezhetőek fel az akkori sajtó és a jelenkori közmédia működése között?
- Ki és hogyan irányítja ma az állami médiát?
1.15 – Induljunk 1986-ból: Bedő Ivánnal , a Magyar Rádió egykori turnusvezetőjével beszélgetünk arról, hogyan került adásba az atomkatasztrófa híre, és milyen következményei lettek az ügynek.
5.13 – Nem árulunk el nagy titkot: az egész nyilvános sajtó pártirányítás alatt állt. De azért kezdtek lazulni a szabályok.
11.11 – Mi történt a baleset utáni első napokban-hetekben? A csernobili atomkatasztrófa hazai médiareprezentációjáról Dr. Boldog Dalmát , a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanársegédjét kérdeztük.
17.25 – Hogy kell megmosni a salátát? Kimehetnek a gyerekek az udvarra? El lehet menni dolgozni? A pánik elkerülése volt a cél, de a mindennapi emberek mindennapi félelmeire pont nem adott válaszokat a sajtó.
25.27 – Mire a sajtó elkezdett részletesebb információkat közölni, a radioaktív felhő már rég elhagyta Magyarország területét.
26.41 – A szovjet-kommunista típusú sajtómodell krízise: az államszocialista befolyás alatt álló médiarendszer, ami sem pontos, sem hiteles, sem gyors, sem objektív nem tudott lenni.
34.07 – Információszabadság egykor és most: Zsámboki Miklóssal , a Blinken OSA Archívum munkatársával beszélgettünk.
36.48 – Hol kutassunk, ha kutatni akarjuk a korszak sajtótörténetét? A Magyar Rádió archívumának hozzáférhetőségi nehézségei.
40.07 – Levegőben terjedő, nem látható, szagtalan, és az országhatárhatárokat átlépő valamik: párhuzamok az egykori köztájékoztatási gyakorlat, és a jelenkori közmédia működése között.
45.09 – Köztájékoztatás napjainkban. Hogy hogyan működik ma a közmédia, és mennyire látja el a feladatát, arról Keller-Alánt Ákost , a Szabad Európa újságíróját kérdeztük.
46.38 – Tiltott témák, változó megközelítések, és a miniszterelnök ábrázolása – milyen eszközökkel torzítja a valóságot a közmédia?
54.00 – Ki utasít? Ki tilt? Ki engedélyez? Tudjuk, ki áll a kézivezérlés mögött?
55.08 – A közmédiát kikerülni úgysem lehet…
Ha olvasnál még a témáról:
A csernobili atomkatasztrófáról szóló hazai híradásokat már közvetlenül megjelenésük utáni hetekben-hónapokban többen is bírálták. Erről korabeli dokumentumok és a pártnak készült belső jelentések bemutatásával írtam cikket, ami itt olvasható:
Csapdába ejtve: hogyan (nem) írt a magyar sajtó Csernobilról?
Emellett a téma iránt érdeklődőknek ajánlok még néhány, a témában megjelent tanulmányt:
- A csernobili atomkatasztrófa kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádióban
- A csernobili atomkatasztrófa hírei a Magyar Televízióban
- Az 1980-as évekbeli magyar tájékoztatáspolitika egy rendkívüli esemény tükrében
- “A szovjet elvtársak nem adnak tájékoztatást”
- A csernobili atomkatasztrófával kapcsolatos kutatási anyagok a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban
A korábbi podcastjainkat meghallgathatod Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston vagy az omny.fm-en.
A cikk elkészítéséhez ismét rengeteg segítséget kaptunk a Blinken OSA Archívumától, és főként Zsámboki Miklóstól, a podcast elkészüléséért pedig Botos tamásnak szeretnék köszönetet mondani.
Címlapkép: Botos Tamás/444.hu
A szerzőről
Diószegi-Horváth Nóra
Ajánlott cikkeink

Kamu halálhírrel próbálják megtámogatni a konteót, ami szerint Macron felesége férfinak született

Változtatott a Google a legújabb Magyar Péter-ellenes kampány besorolásán, így már látszik, mennyiért tolják az arcunkba
