Amit megtanulhattunk volna a csernobili atomkatasztrófa után: a központilag irányított média kudarcai
2023. május 4. 18:25
Ezt a cikket 2023
májusában írtuk.
A benne lévő
információk azóta elavulhattak.
Podcastunkban felidéztük a pártállami sajtó történetének egyik legkritikusabb pillanatát, és arról is beszélgettünk, hogy milyen hasonlóságokat fedezhetünk fel az akkori események és a jelenkori közmédia hírszerkesztési gyakorlata között.
Illusztráció: Botos Tamás/444.hu
A beszélgetés meghívott vendégei:
- Bedő Iván, a HVG újságírója és a Magyar Rádió egykori szerkesztője, aki 1986 április 28-án adásba engedte az atomkatasztrófa hírét
- Dr. Boldog Dalma, a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanársegédje, aki számos tanulmányban elemezte már az ügy tömegtájékoztatási aspektusait
- Zsámboki Miklós, a Blinken OSA Archívum munkatársa, aki szintén írt már Csernobil hazai médiareprezentációjáról
- Keller-Alánt Ákos, a Szabad Európa újságírója, aki több cikkében (például itt, itt, itt és itt) is bemutatta, hogyan működik jelenleg a közmédia
0.00 – Miről lesz szó?
- Miért érkezett meg a csernobili atomkatasztrófa híre késve a magyar sajtóba?
- Miyen politikai okok befolyásolták az akkori tömegtájékoztatási gyakorlatot?
- Milyen párhuzamok fedezhetőek fel az akkori sajtó és a jelenkori közmédia működése között?
- Ki és hogyan irányítja ma az állami médiát?
1.15 – Induljunk 1986-ból: Bedő Ivánnal , a Magyar Rádió egykori turnusvezetőjével beszélgetünk arról, hogyan került adásba az atomkatasztrófa híre, és milyen következményei lettek az ügynek.
5.13 – Nem árulunk el nagy titkot: az egész nyilvános sajtó pártirányítás alatt állt. De azért kezdtek lazulni a szabályok.
11.11 – Mi történt a baleset utáni első napokban-hetekben? A csernobili atomkatasztrófa hazai médiareprezentációjáról Dr. Boldog Dalmát , a Budapesti Gazdasági Egyetem, Külkereskedelmi Kar, Kommunikáció Tanszékének egyetemi tanársegédjét kérdeztük.
17.25 – Hogy kell megmosni a salátát? Kimehetnek a gyerekek az udvarra? El lehet menni dolgozni? A pánik elkerülése volt a cél, de a mindennapi emberek mindennapi félelmeire pont nem adott válaszokat a sajtó.
25.27 – Mire a sajtó elkezdett részletesebb információkat közölni, a radioaktív felhő már rég elhagyta Magyarország területét.
26.41 – A szovjet-kommunista típusú sajtómodell krízise: az államszocialista befolyás alatt álló médiarendszer, ami sem pontos, sem hiteles, sem gyors, sem objektív nem tudott lenni.
34.07 – Információszabadság egykor és most: Zsámboki Miklóssal , a Blinken OSA Archívum munkatársával beszélgettünk.
36.48 – Hol kutassunk, ha kutatni akarjuk a korszak sajtótörténetét? A Magyar Rádió archívumának hozzáférhetőségi nehézségei.
40.07 – Levegőben terjedő, nem látható, szagtalan, és az országhatárhatárokat átlépő valamik: párhuzamok az egykori köztájékoztatási gyakorlat, és a jelenkori közmédia működése között.
45.09 – Köztájékoztatás napjainkban. Hogy hogyan működik ma a közmédia, és mennyire látja el a feladatát, arról Keller-Alánt Ákost , a Szabad Európa újságíróját kérdeztük.
46.38 – Tiltott témák, változó megközelítések, és a miniszterelnök ábrázolása – milyen eszközökkel torzítja a valóságot a közmédia?
54.00 – Ki utasít? Ki tilt? Ki engedélyez? Tudjuk, ki áll a kézivezérlés mögött?
55.08 – A közmédiát kikerülni úgysem lehet…
Ha olvasnál még a témáról:
A csernobili atomkatasztrófáról szóló hazai híradásokat már közvetlenül megjelenésük utáni hetekben-hónapokban többen is bírálták. Erről korabeli dokumentumok és a pártnak készült belső jelentések bemutatásával írtam cikket, ami itt olvasható:
Csapdába ejtve: hogyan (nem) írt a magyar sajtó Csernobilról?
Emellett a téma iránt érdeklődőknek ajánlok még néhány, a témában megjelent tanulmányt:
- A csernobili atomkatasztrófa kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádióban
- A csernobili atomkatasztrófa hírei a Magyar Televízióban
- Az 1980-as évekbeli magyar tájékoztatáspolitika egy rendkívüli esemény tükrében
- “A szovjet elvtársak nem adnak tájékoztatást”
- A csernobili atomkatasztrófával kapcsolatos kutatási anyagok a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban
A korábbi podcastjainkat meghallgathatod Spotifyon, a Google Podcaston, az Apple Podcaston vagy az omny.fm-en.
A cikk elkészítéséhez ismét rengeteg segítséget kaptunk a Blinken OSA Archívumától, és főként Zsámboki Miklóstól, a podcast elkészüléséért pedig Botos tamásnak szeretnék köszönetet mondani.
Címlapkép: Botos Tamás/444.hu
A szerzőről
Diószegi-Horváth Nóra
Kövess minket
Ne maradj le egy anyagunkról sem, kövess minket máshol is!
Ajánlott cikkeink

Takács Péter szerint majdnem az összes műtőt klimatizálták, de az ezt állítólag alátámasztó felmérést senki nem akarja megmutatni

A párizsi bíróság felmentette ugyan a Brigitte Macront transzneműnek nevező konteósokat, de az elméletüket nem erősítette meg
