Május 14-én a grúz parlament elfogadta, május 18-án a grúz elnök megvétózta, végül június 3-án a parlament elnöke mégis jóváhagyta Grúzia külföldiügynök-törvényét, amely orosz mintára bélyegezné meg azokat az újságírókat és civil szervezeteket, akik költségvetésük 20 százalékát külföldi támogatóktól kapják. Ezeknek a szervezeteknek és médiumoknak külföldi ügynökként kell regisztrálniuk, aki ezt elmulasztja, az pénzbírságra számíthat.
Az országban 2012 óta hatalmon lévő Grúz Álom– Demokratikus Grúzia nevű pártnak nem ez az első próbálkozása a külföldi ügynöktörvény bevezetésével: 2023. március elején egyszer már elfogadták a törvényt, végül a heves tiltakozásoknak köszönhetően akkor visszavonták azt.
Egy évvel később azonban újra napirendre tűzték az orosz mintára készült törvényt – amely egyébként sok hasonlóságot mutat a tavaly decemberben megszavazott magyar szuverenitásvédelmi törvénnyel –, ezúttal viszont hiába vonultak ismét az utcára az emberek, a kormány keresztülvitte az elképzelését.
Közben máris elkezdődött a törvényt ellenzők és a civil szervezetek elleni támadás: a tüntetések résztvevői és az ellenzéki politikusok közül több embert megvertek, több civil szervezet munkatársa kapott fenyegető üzeneteket és telefonhívásokat, és akadt olyan szervezet is, akinek az irodáját többször is összefestették vagy teleplakátolták gyűlöletkeltő üzenetekkel.
Second wave of vandalizing offices of NGO's, including @mdfgeo's. No response so far from the police or Public Defender. #Russianlaw in action pic.twitter.com/Ovzdn5xZKF
— Tamar Kintsurashvili (@tamarMDF) June 1, 2024
A grúz helyzetről, a törvény lehetséges következményeiről és a támadásokról Tamar Kintsurashvilivel, a grúz Media Development Foundation (MDF) igazgatójával, és a Myth Detector tényellenőrző oldal főszerkesztőjével beszélgettünk.
Az igazgató többek között beszélt arról, hogy:
Hogyan érinti a júniusban jóváhagyott törvény az ön szervezetét, tágabb értelemben az újságírókat és a civil szektort Grúziában?
Grúzia fordulóponthoz érkezett, mivel a tavaly év végén megkaptuk az uniós tagjelölt státuszt, ezzel pedig esélyt kaptunk arra is, hogy megszilárdítsuk a demokráciát az országunkban. Ezért is sajnálatos, hogy a kormány egy ilyen törvényt nyújtott be és fogadott el: az ő indoklásuk szerint ez a jogszabály az átláthatóságot szolgálja, úgy is nevezik, hogy a „külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény”.
De ennek valójában semmi köze a transzparenciához.
Azoknak a szervezeteknek, akik külföldről, jellemzően nyugatról kapnak támogatást, eddig is kötelességük volt beszámolni arról, hogy kitől és mennyi forrást kapnak, ezek az adatok elérhetőek a civil szervezetek honlapján. A televíziócsatornáknak szintén kötelező beszámolniuk minden hétezer larit (kb 900 ezer forintot), meghaladó bevételükről. Ami viszont egyáltalán nem átlátható, az az, hogy mennyi pénzt kapnak és költenek a kormányzat által létrehozott nem kormányzati szervezetek (más néven GONGO-k: Government-Organized Non-Governmental Organizations).
A grúz kormány célja ezzel a törvénnyel az, hogy minden olyan intézményt megsemmisítsen, amelyet jelenleg nem ők irányítanak, egyre inkább csökkentse a demokratikus viták terét és lehetőségét, különösen az októberben esedékes parlamenti választások előtt. Bennünket újságírókat és civileket máris külföldi ügynöknek, az ország ellenségének kiáltottak ki. Valakik például felfestették az irodánk falára, hogy Grúziában nincs helye a külföldi ügynököknek. Mindemellett ez a törvény a Nyugat ellen is szól, hiszen főként a nyugati donorok azok, akik támogatják az emberi jogokkal, demokráciával vagy a médiapluralizmussal kapcsolatos projekteket Grúziában.
Tamar Kintsurashvili/Fotó: X
Hány szervezet és médium munkájára lesz hatással ez a törvény?
A civil- és érdekvédelmi szervezetek nagy részét érinti ez a jogszabály. Ami a médiát illeti, a legnagyobb veszélyben a regionális médiumok (különösen a közösségi rádiócsatornák) és az egyik politikai oldalhoz sem tartozó, független online médiumok vannak. Ők azok, akik főként nyugati támogatásokból élnek. A grúz médiapiacon ugyanis korlátozottak a lehetőségek, több a médium, mint amennyit a hazai piac el tud tartani, így kénytelenek vagyunk külföldi források felé nézni.
Mivel ezek a szervezetek nem terveznek a külföldről támogatottak listájára regisztrálni, könnyen lehet, hogy sokan közülük eltűnnek majd.
A törvény szerint, ha valaki nem regisztrál, büntetést kell fizetnie. Milyen más következményei lehetnek még a regisztráció megtagadásának?
Nemcsak a szervezeteket, hanem azok vezetőit, egyes személyeket is szankcionálhatnak a törvény értelmében, ami még inkább megnehezíti a dolgunkat. Azt is teljesen nonszensznek tartjuk, hogy a törvényre hivatkozva azt is kérhetik tőlünk, hogy mutassuk meg a partnereinkkel kötött bizalmas megállapodásainkat, vagy adjunk meg olyan adatokat, amelyek a munkavállalóink vallási hovatartozására vagy szexuális identitására vonatkoznak. A kormánypárti médiában már most is jelentek meg olyan cikkek, amelyekben nyilvánosságra hozták néhány civil szervezet munkatársának fizetését, pedig az bizalmas információ.
Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogyan fogják alkalmazni ezt a jogszabályt, ugyanis a törvény szövege sokféleképpen értelmezhető, annak megfelelően alakítható, ami éppen a törvényalkotó célja.
Az viszont látszik, hogy a kormánynak már most van egy listája a nem kívánatos szereplőkről, például oknyomozó újságírókról vagy a civil szférában dolgozókról.
Ezen mi is rajta vagyunk, ellenünk is elindultak már támadások, minden lehetséges eszközzel megpróbálnak démonizálni. Minket a tényellenőrző tevékenységünk miatt támadnak és azért, mert számos oknyomozó cikket publikáltunk, például arról, hogyan manipulálják a közvéleményt a kormánypárti trollok a közösségi médiában.
Amikor egy évvel ezelőtt a kormány szintén elfogadta, majd a tiltakozásoknak köszönhetően visszavonta a külföldiügynök-törvényt, már akkor láttuk, milyen erővel támadják be a civileket. Az egyik szervezet ellen például egy titokban rögzített videófelvétel alapján indítottak büntetőeljárást, még pedig azért, mert a szervezet tartott egy tréninget a polgári engedetlenségről, amelyről egyébként sok más helyen egyetemi kurzusok szólnak. A civil szervezet több munkatársát kihallgatták és megállapították, hogy amerikai adófizetők pénzéből akartak forradalmat kirobbantani. Ugyanez volt a narratíva a tüntetések kapcsán is:
a grúz kormány tagjai nyugatról támogatott forradalmat vizionáltak.
Fotó: DAVID MDZINARISHVILI / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
Említette a támadásokat: mi történt pontosan, fizikai támadások is érik a civileket és újságírókat, vagy inkább az online térben zajlik a zaklatás?
Igazából mindenhol. Megpróbálták megakadályozni a tüntetéseket, megfenyegettek aktivistákat és ellenzéki politikusokat, akik részt vettek a demonstrációkon. Engem és a családomat telefonon zaklattak, először ukrán, majd grúz számokról is. Hívtak az éjszaka közepén, a lányomat arról kérdezgették, otthon vagyok-e, miért bujkálok, miért nem válaszolok a hívásokra. A férjemnek azt is mondták, hogy „meg fogjuk b*szni a feleséged”, engem pedig folyamatosan szidalmaztak a telefonálók. Hiába tiltottuk le a számokat, újabb és újabb telefonálók jelentkeztek. Nemrég Ukrajnába utaztam a lányommal, ott is elértek a telefonos zaklatók minkettőnket, ott is hívtak az éjszaka közepén. Ezek a hívások most abbamaradtak. A hatóságok azt ígérték, kivizsgálják az esetet, de egyelőre nem indult nyomozás. Mi azért folyamatosan dokumentálunk minden esetet, hátha valaki a jövőben mégis úgy dönt, hogy kivizsgálja, mi történt és kik a zaklatók.
Footage from a security camera showing how strangers with masks dressed in black put up posters on the walls of our office entrance saying that I am “executor of foreigners' orders”. Just a reminder that Kremlin-inspired foreign agents law is not officially adopted yet. pic.twitter.com/AvVT4jYOUe
— Tamar Kintsurashvili (@tamarMDF) May 10, 2024
Közben május elején egy éjjel összefestették az irodánkat, azt írták a falakra, hogy árulók vagyunk, mi vagyunk az ellenség. Ez most, június elején megismétlődött, és hiába hívtuk a rendőrséget, csak a második jelzésre jöttek ki, két nap után. Megígérték, hogy elindítják a nyomozást, de egyelőre nem történt semmi. Ezért is osztottam meg a történteket a közösségi médiában, hátha gyorsabban reagál a hatóság. Folyamatosan dokumentáljuk, mi történik velük, még ha tudjuk is, hogy az elkövetőkre nézve ennek nem valószínű, hogy lesz bármi következménye.
Video footage from a security camera shows the appearance of blackmasked tytushkas near our office. They left inscriptions saying that @mdfgeo employees are "pseudo-liberal fascists," "traitors of the homeland," "agents," and "slaves." It's like #Putin's "Наши" in Russia pic.twitter.com/EYuDEIs8Kq
— Tamar Kintsurashvili (@tamarMDF) June 3, 2024
Abban van változás a múlt évhez képest, hogy milyen üzeneteket terjeszt, hogyan kommunikál a kormány?
Nagyon elterjedtek a Nyugat-ellenes hangok, a civileket pedig igyekeznek minden lehetséges fórumon külföldi ügynöknek bélyegezni, olyanoknak, akik elárulják a hazájukat. Ezeket már az elmúlt években is megfigyelhettük. Vannak azonban új üzenetek is: például a kormány előszeretettel terjeszti, hogy a nyugati donorok olyan civil szervezeteket támogatnak, akik a támogatás segítségével el akarják pusztítani a hagyományos grúz értékeket és identitást. Ez az új üzenet, amely főként a múlt év végén és idén terjedt el.
A civilek ellehetetlenítése, perifériára szorítása nem újdonság. Korábban egy vallásos kisebbségi jogokat védő szervezetnél dolgoztam, akkor Jehova Tanúinak bélyegeztek bennünket. Ami újdonság ebben az egészben, hogy a kormány eddig nem játszott központi szerepet a civilellenes, Nyugat-ellenes kampányban. Most viszont a kormány és az általuk irányított média ugyanazt ismétli.
Emellett a kormány azt is mondja, hogy mivel orosz csapatok vannak az országunk területén, jobb, ha nem irritáljuk őket. Szerintük, ha Oroszországot említjük (például a külföldiügynök-törvénnyel kapcsolatban), akkor provokáljuk őket, amelyből pedig az következik, hogy kiújulhat a háború. Ugyanakkor az Egyesült Államokat, az Európai Uniót, Ukrajnát és a nyugati országokat azzal vádolják, hogy belerángatják Grúziát egy újabb háborúba, és itt nyílik majd egy második front.
Amellett, hogy az MDF igazgatója, a Myth Detector nevű tényellenőrző oldal főszerkesztőjeként is dolgozik. Milyen álhíreket és dezinformációs tartalmakat azonosítottak, amelyek a külföldiügynök-törvénnyel és a tüntetésekkel kapcsolatosak?
Nagyon sok manipulált képpel találkozunk, főleg olyanokkal, amelyek a tüntetéseket melegfelvonulásnak állítják be.
Találtunk olyan képeket, ahol a tüntetéseken használt táblák feliratait manipulálták, például úgy, mintha a tüntetők az azonos neműek házasságáért demonstráltak volna.
Ezek olyan cheap fake-ek, amelyekkel nagyon könnyű befolyásolni az állampolgárokat és úgy beállítani a tüntetéseket, mintha azokat a kormány által emlegetett hagyományos grúz értékek ellen szervezték volna.
Fotó: VANO SHLAMOV/AFP
Kik a fő terjesztői ezeknek az üzeneteknek?
Korábban főként a közösségi médiában terjedt az ilyen típusú dezinformáció, most viszont már a kormánypárti sajtó is felkapja ezeket. Mostanában egyébként is nagyon sok tudósítás szól az LMBTQ személyekről, ha például Nyugat-Európában valaki egy tüntetésen kifejezi a szolidaritását és támogatását, akkor arról a grúz média beszámol. Eközben a kormánypárti médiában sok fontos helyi problémáról nem esik szó. Ez is egy olyan technika, amellyel manipulálni próbálják a közvéleményt, és elterelik a figyelmet az igazán fontos problémákról.
A tüntetések folytatódnak, a kormányt azonban sem ez, sem az elnöki vétó nem hatotta meg, a törvényt jóváhagyták. Októberben pedig parlamenti választások lesznek. Mire számít, mire számíthatnak a civilek és újságírók?
Május végén az Egyesült Államok bejelentette, hogy ha a grúz kormány visszavonja a külföldiügynök-törvényt és mindent megtesz a választás tisztaságáért, akkor az Egyesült Államok egy átfogó gazdasági és biztonsági támogatási csomagot nyújthat Grúziának, amely egyébként nagyon fontos lenne az országnak. Ám a grúz kormány erre is úgy reagált, hogy az Egyesült Államok ezzel az ajánlatával ismét forradalmat készül kirobbantani Grúziában. Vagyis nem tűnik úgy, hogy a kormány változtatni akarna a politikáján és a hozzáállásán. A kormánynak mindig az Egyesült Államokkal van problémája, és ez így is marad: Amerika az ellenség, az ő támogatásukat kell korlátozni vagy elutasítani ahelyett, hogy a valódi ellenséges országgal vennék fel a harcot, amely egyértelműen Oroszország. Ennek a törvénynek az elfogadásával tulajdonképpen a grúz kormány Oroszország munkáját végzi el.
Az, hogy a parlament végül elfogadta a törvényt, nem lepett meg. De azt reméltem, hogy lesz legalább egy ember a kormánypártból, különösen olyasvalaki, akinek van civil háttere, aki ellenáll. Ez azonban nem így lett. Két hónapon belül az Igazságügyi Miniszternek el kell fogadnia egy külön rendeletet, amelyből majd kiderül, hogyan fogják a törvényt alkalmazni, hogyan hajtják végre az intézkedéseket, például mi lesz az ellenőrzés menete. Arra számítunk, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a választások előtt elhallgattassa a watchdog szervezeteket és a nem kormány által kontrollált, független médiát, megszabadulva ezzel a kritikus hangoktól. Az októberi parlamenti választáson az ország fontos döntés előtt áll: Európát és a nyugati értékeket választja, vagy Oroszországot. Látjuk, hogy ott mi történt a külföldiügynök-törvény elfogadása óta, ez előrevetíti a mi jövőnket is, hacsak nem harcolunk tovább.
Címlapi kép: Photo by DAVID MDZINARISHVILI / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP
