Menczer Tamás bemutatja: egyetlen parlamenti felszólalás, három hamis állítás a „háborúpártiakról”

A Fidesz kommunikációs igazgatója öt percen belül tízszer mondta ki a háborúpárti szót, közben könnyen cáfolható valótlan kijelentéseket tett Manfred Weberről és Gyurcsány Ferencről.

Május 13-án napirend előtt szólalt fel a parlamentben Menczer Tamás, a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.

Menczer ötperces beszéde egyfajta esszenciáját adta a Fidesz „békepárti” EP-kampányának. A politikus tízszer mondta ki a háborúpárti szót, és olyan érzelmekre apelláló szövegeket is bevetett, mint a „ne legyen kétségünk: a mi katonáinkat, a magyar katonákat is elvinnék” vagy a „háborúban mindent elveszíthetünk, a családok mindent elveszíthetnek, fizikai biztonságot, egzisztenciális biztonságot, házat, vagyont, mindent, illetőleg, ami a legfontosabb, a gyerekeket, az unokákat, a gyerekeink és az unokáink jövőjét”.

A fideszes képviselő eközben három egyértelműen hamis kijelentést is tett az általa háborúpártinak nevezett politikusokról.

A következőket mondta:

  • „Manfred Weber, a Néppárt háborúpárti elnöke már arról beszél, hogy a kötelező sorkatonaságnak milyen összeurópai formája lehet.”
  • „Amikor Gyurcsány úr arról beszél, hogy háborúban fegyver kell a kézbe, akkor a legelfogadhatatlanabb és legsúlyosabb háborúpárti állításokat fogalmazza meg.”
  • „Amit Gyurcsány Ferenc szintén elmondott: ’pocsék ember az, aki nem akar meghalni Ukrajnáért’; ezt mondta az önök vezetője, a baloldal vezetője.”

Különösen az első két állítás visszatérő eleme a kormánypártok kommunikációjának, ezekkel a Lakmuszon korábban külön cikkekben foglalkoztunk. Most egyben mutatjuk be a „békepárti” kampány két kulcsállítását és egy újabb kijelentést, amit Menczer Tamás tévesen tulajdonított Gyurcsány Ferencnek.

1. Weber és a sorkatonaság

A kormánypárti sajtóban május 10-én jelent meg először az az állítás, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt elnök-frakcióvezetője az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot akar bevezetni. Azóta többek között Gulyás Gergely is elismételte ezt a május 23-i kormányinfón.

Május 24-én megjelent tényellenőrzésünkben azonban bemutattuk, hogy az állítás hamis, Weber sosem beszélt ilyen tervről.

A bajor politikus egy május 8-i tévévitán valóban azt mondta, hogy támogatja a kötelező katonai szolgálat bevezetését, de míg a műsorban amúgy szóba kerültek európai kérdések is, itt egyértelműen a sorkatonaság németországi visszahozásáról beszélt.

Udo Zolleis, a néppárti frakció stratégiai divíziójának vezetője kérdésünkre megerősítette, hogy Manfred Weber nem támogatja az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot, és sosem említette ezt az elképzelést sem nyilvánosan, sem belső fórumokon.

2. Gyurcsány és a fegyverek

A Fidesz és a Megafon több kampányvideójában is felbukkan egy rövid bevágás, amiben Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy „háborúban fegyver kell a kézbe”.

A videók azt próbálják illusztrálni ezzel az idézettel, hogy Gyurcsány háborúpárti politikus, mert fegyvereket küldene Ukrajnának és belesodorná Magyarországot a háborúba. Erről beszélt Menczer Tamás is parlamenti felszólalásában.

De ahogy azt május 17-én megjelent cikkünkben részletesen levezettük, a Fidesz-kampány teljesen hamis kontextusba helyezi Gyurcsány szavait.

A DK elnöke egy 2023. március 15-i beszédben mondta azt, hogy „háborúban fegyver kell a kézbe”.

Ezzel azonban egyáltalán nem az orosz-ukrán háborúra utalt, hanem a belpolitikai harcra, a Fidesz és a DK küzdelmére.

Közvetlenül a kérdéses szövegrész előtt Gyurcsány arról beszélt, hogy Orbánt segíti, aki azt mondja, hogy a DK ugyanolyan, mint a Fidesz.

Az idézett mondat tágabb szövegkörnyezete pedig így nézett ki:

„Háborúban fegyver kell a kézbe. A politikai harchoz ész, szív és erkölcs kell. Talán érteni fogják, akiknek mondom: akinek ez nincs meg, az ne menjen harcba, mert valójában csak gyengítenek bennünket.”

3. Pocsék emberek

Az a Gyurcsánynak tulajdonított kijelentés, hogy „pocsék ember az, aki nem akar meghalni Ukrajnáért”, még régebbi történetre tekint vissza.

A Magyar Nemzet 2022. március 25-én közölt egy cikket „Gyurcsány halálba küldené a magyarokat” címmel, amiben azt írták, hogy Gyurcsány szerint „pocsék ember, szar alak” minden magyar, aki nem hajlandó meghalni Ukrajnáért.

Gyurcsány Ferenc egy aznap közzétett Facebook-posztjára hivatkoztak, de Gyurcsány ebben valójában nem állított olyat, hogy pocsék ember az, aki nem akar meghalni Ukrajnáért.

A bejegyzésnek Gyurcsány azt a címet adta, hogy „A Zelenszkij-Orbán vita lényege”, és arra reagált benne, hogy Orbán elutasította Vologyimir Zelenszkijnek az Európai Tanács ülésén felé intézett követeléseit.

Zelenszkij egészen pontosan a következő kérdéseket tette fel Orbánnak a tanácsülésen: „Hezitálsz, hogy kivessétek-e a szankciókat vagy sem? Hogy átengedd-e a fegyvereket vagy sem? Hogy tovább kereskedj-e Oroszországgal vagy sem?”.

Az orbáni elutasításra válaszul írta Gyurcsány Ferenc, hogy

„pocsék ember leszel, vagy meghalsz. Melyiket választanátok? Orbán ezt a választást hagyja a hazának, neked. Elfordítjuk fejünket ezrek, milliók halálától, meggyalázásától, mert ha nem, ha segítünk, akkor magunkra vonzzuk a sátán bosszúját és mi magunk fogunk halni - állítja.”

A teljes bejegyzés kontextusában egyértelmű, hogy Gyurcsány nem a saját véleményeként írja, hogy „pocsék ember leszel, vagy meghalsz”, hanem Orbán politikáját értelmezi úgy, mint ami ezt a két választási lehetőséget tárja a magyarok elé az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban.

Az is világosan kiderül a posztból, hogy Gyurcsány nem azonosul és nem ért egyet ezzel a beállítással. Mint bejegyzésének végén megjegyzi, „van más választás”, vagyis az Ukrajnának való segítségnyújtás szerinte nem jelentené azt, hogy „mi magunk fogunk meghalni”.

A kontextusából kiragadott és elferdített Gyurcsány-idézetet aztán Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti listavezetője is megismételte (a videón 33:56-tól) a közmédia M1-es tévécsatornáján, az EP-listát állító pártok képviselői között rendezett május 30-i vitán.

(Címlapi kép: Bruzák Noémi/MTI)

Teczár Szilárd
2012-ben diplomázott az ELTE-n média és kommunikáció szakon, ugyanebben az évben jelent meg az első cikke a Magyar Narancsban. 2013 és 2022 között a hetilap állandó szerzője volt, belpolitikáról és európai uniós témákról írt. Főként ezekkel a témákkal foglalkozik a Lakmusz újságírójaként is, 2022 októberében csatlakozott a csapathoz