Szerző: Barczikai Fanni
A Mi Hazánk Mozgalom május 22-én tette közzé, hogy az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságában elfogadták a készpénz védelméről szóló alkotmánymódosító javaslatuk tárgysorozatba vételét. A parlamenti képviselők a június 9-i önkormányzati és EP-választások után szavazhatnak arról, hogy alkotmányos joggá váljon-e a készpénzhasználat Magyarországon.
Az Igazságügyi Bizottság döntését Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke és frakcióvezető-helyettese egy Google- és egy Facebook-hirdetésben is népszerűsítette, ezekre összesen 320 és 390 ezer forint közötti összeget költött a Mi Hazánk.
Novák Előd a parlamentben. Fotó: Bruzák Noémi/MTI
Novák azonban a hirdetett Facebook-posztban és YouTube-videóban - melyek tartalmilag megegyeznek a Mi Hazánk alkotmánymódosító indítványának hivatalos indoklásával - téves állításokat közölt a készpénz betiltásával és a digitális pénz bevezetésével kapcsolatban.
Valójában se Magyarországon, se az EU-ban nem merült fel a készpénz betiltásának lehetősége, és az EKB digitális pénze sem az offline fizetés eltörlésére jönne létre.
A választások előtt felhangosított “készpénzvédő” üzenet nem új keletű, a Mi Hazánk már 2023 novemberében aláírásgyűjtésbe kezdett a készpénzhasználat alkotmányos joggá emelése érdekében, és a kampány üzenete nem sokat változott az elmúlt fél évben.
Novák Előd pénzért hirdetett Facebook-posztjában olvashatjuk az alábbi mondatot:
„Valóban cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása – e szavakkal ismerte be Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkár a kormány szándékait Toroczkai László egyik tavalyi felszólalására válaszul.”
Az alkotmánymódosító javaslat kontextusában ez azt sugallja, mintha “a kormány szándékaival” szemben kellene megvédeni a készpénzhasználat jogát, sőt Novák hozzáteszi, azt akarják elérni, “hogy az emberek adózott pénze felett ne vegye át a rendelkezést a kormány”.
A Mi Hazánk politikusa azonban hiányosan idézi Tállai Andrást. Posztjából kimaradt, hogy az államtitkár szerint a pénzügyi visszaélések miatt van szükség a készpénzforgalom visszaszorítására, és az is, hogy Tállai egyértelművé tette: jogi eszközökkel nem korlátoznák a készpénzhasználatot.
A készpénzforgalom visszaszorításáról szóló mondat kormányoldalról elsőként nem Tállai Andrástól, hanem Balogh Lászlótól hangzott el egy 2019-es előadáson. A Pénzügyminisztérium akkori pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott,
“a készpénzhasználat visszaszorítása része a kormányzati stratégiának”,
amit a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésével és a pénzmosás elleni fellépéssel indokolt.
Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára 2021 júniusában.Forrás: Pénzügyminisztérium Facebook oldala Fotó: Kurucz Árpád
A lassan ötéves kijelentést maga Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke emelte újra a köztudatba, amikor Balogh László szavaira hivatkozva tavaly egy parlamenti ülésen kérte számon a kormányt. Ekkor Toroczkai már úgy értelmezte a Balogh által elmondottakat, hogy “a kormányzati stratégia része a készpénzhasználat teljes visszaszorítása”, majd arra is kitért, hogy ez beavatkozást jelentene a magánéletébe, valamint az állampolgárok megfigyelését és a végrehajtó maffia működését is elősegítené.
Válaszában Tállai András kifejtette, hogy vélhetően félreértették a helyettes államtitkár 2019-es szavait, azt azonban megerősítette, hogy “valóban cél és szándék a készpénzforgalom visszaszorítása”, leginkább a pénzügyi visszaélések csökkentése érdekében.
Tállai kitért arra is, hogy nem kívánják betiltani vagy jogi eszközökkel korlátozni a készpénzhasználatot, az a céljuk, hogy az emberek szabadon választhassanak a fizetési módok között.
“Az azonban tény, hogy minden ember maga dönti el, hogy hogyan szeretne fizetni, ilyen tekintetben sem alkotmányos jogában, sem más jogában nem szeretnénk korlátozni. Ha egy ember úgy dönt, hogy ő készpénzben szeretne fizetni, készpénzben akarja a nyugdíját megkapni vagy adott esetben a fizetését megkapni, ez természetesen nem korlátozható”
- válaszolta a Pénzügyminisztérium államtitkára Toroczkainak.
A kontextus megváltoztatásával mégis Tállai kiragadott mondatát használja azóta is a Mi Hazánk annak bizonyítékaként, hogy a készpénzhasználat jogát meg kell védeni a kormánytól.
— Mi Hazánk Mozgalom (@MiHazank) February 9, 2024
A készpénz iránti elköteleződését egyébként az elmúlt időszakban több kormánypárti politikus, köztük maga Orbán Viktor is megerősítette. “Készpénz. Mindig” - válaszolta például Szijjártó Péter külügyminiszter tavalyi sneaker vásárlása során a kasszánál feltett kérdésre.
A készpénz kontra bankkártya vitában a legszigorúbb jogszabály, ami az elmúlt években született, hogy a kereskedelemről szóló törvény módosítása értelmében 2021. január elsejétől a kereskedők kötelesek elektronikus fizetési lehetőséget, tehát bankkártya terminált biztosítani a vásárlók számára. Készpénzhasználat betiltására irányuló jogszabályt senki sem terjesztett elő Magyarországon.
Az offline fizetési mód ráadásul a magyar lakosság körében is népszerű. Hiába nőtt 2021-ről 2022-re 5-6 százalékponttal az elektronikus fizetés aránya, az esetek több mint 62 százalékban továbbra is készpénzzel vásároltak a magyarok a bolti és automata fizetéseknél a Magyar Nemzeti Bank 2023-as Fizetési Rendszer Jelentése szerint.
A hirdetett posztban Novák Előd összemossa a készpénzhasználat betiltását az “új világrendnek ezzel a fejlesztésével, a digitális pénzzel”, amivel többek között az Európai Központi Bank is foglalkozik digitális euró projektjében.
Tehát úgy tesz, mintha a két fizetőeszköz - a készpénz és az EKB által fejlesztett digitális euró - kötelezően kizárná egymást.
Ez azonban nem igaz.
Mint azt honlapján az EKB is kiemeli, kötelezettségüknek tekintik, hogy a készpénzt továbbra is elfogadják az euróövezet minden pontján. A digitális euró tervdokumentumaiban pedig azt is hangsúlyozzák, hogy ez csak egy kiegészítő fizetési lehetőséget biztosít majd az állampolgároknak a készpénz, bankkártya, bankszámla és egyéb digitális fizetési lehetőségek mellett.
Ez nem tér el érdemben a Mi Hazánk álláspontjától, ami (Novák Előd tolmácsolásában) így hangzik:
“alapvető szabadságjognak tekintjük a készpénzes fizetést, és bár támogatjuk a digitális fizetési lehetőségeket, de csak mint opciót.”
Bár a Mi Hazánk összefoglalóan beszél digitális pénzről, az Európai Központi Bank folyamatban lévő digitális euró projektje a digitális pénz egy specifikus formájának, a digitális jegybankpénznek a bevezetésére irányul.
Az Európai Központi Bank épülete Frankfurtban, 2021. szeptember 21.-én. Kép: Boris Roessler / DPA
Digitális, kizárólag elektronikus formában létező pénzt valójában már ma is széles körben használunk. Ide tartoznak például a kriptovaluták, de a kereskedelmi bankoknál vezetett számlákon lévő pénz is digitális pénz.
A jegybankok azonban a lakossági felhasználók felé hagyományosan csak készpénzt bocsátottak ki. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértőinek 2017-es tanulmánya szerint a digitális jegybankpénz a jegybankok által a készpénzhez hasonló módon, de digitális formában kibocsátott pénz lenne, amit felfoghatunk egy a jegybanknál vezetett számlaként is.
A digitális jegybankpénz előnye, hogy sokkal biztonságosabb, mint a kriptovaluták. Sőt, mint azt Zsiday Viktor befektetési szakember levezette, valójában a bankbetétnél is biztonságosabb, hiszen míg bankcsőd esetén arra csak egy meghatározott összeghatárig vonatkozik a betétbiztosítás, a digitális jegybankpénzért az állam teljeskörű garanciát vállal.
Novák posztjában az EU mellett az Amerikai Egyesült Államokat és Kínát emelte ki, mint hasonló pénzügyi innováción dolgozó országot, az Atlantic Council felmérése szerint azonban a legtöbb országnak már van folyamatban lévő projektje digitális jegybankpénz fejlesztésére. Összesen 69 ország dolgozik jelenleg is aktívan a bevezetés valamely fázisában (kísérletezés, fejlesztés, bevezetés).
A mezőnyben nem is kiemelkedő a kísérleti fázisban járó Európai Unió. Hiába tett ugyanis közzé az EKB már 2020-ban ezzel foglalkozó riportot, majd hozott döntést egy évvel később a program indításáról, a digitális euró a mai napig az előkészítési szakaszban jár. Ezzel szemben három országban, a Bahamákon, Nigériában és Jamaicában már el is indították az új fizetési eszközt, a jegybank által kibocsátott digitális pénzt.
Az EKB programterve alapján a digitális euró bevezetésének következő fázisáról legkorábban 2025 októberében születhet döntés a bank Kormányzótanácsában, melynek egyik tagja, Fabio Panetta csak 2026-ra jósolta az új valuta euróövezeti elindulását.
A jelenlegi tervek szerint a digitális euróhoz egy erre fejlesztett applikáción, a kereskedelmi bankok applikációiba integráltan vagy fizikai kártyán keresztül lehetne hozzáférni. Alkalmas lenne fizikai és online üzletekben történő fizetésre és magánszemélyek egymás közötti tranzakcióira is. A digitális eurót az egy EKB egy háttéranyaga szerint ATM-eknél készpénzre is lehetne váltani.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke februárban azt nyilatkozta az Indexnek, hogy a hazai digitális jegybankpénz fejlesztésének párhuzamosan kell haladnia az európai trendekkel. Az MNB célja az, hogy ha az EKB “váltást hajt végre ezen a téren”, akkor a magyar jegybank is képes legyen gyorsan reagálni. Ugyanakkor Virág is leszögezte, hogy
“a készpénz nem tűnik el. A digitális pénz és a fizikai pénzek még nagyon sokáig párhuzamosan fognak létezni.”
(Címlapi fotó: Kiss Bence/444)
