Több pontatlan vagy túlzó állítást találtunk a miniszterelnök Szakma Sztár Fesztiválon elmondott beszédében, annak ellenére, hogy az elmúlt néhány évben valóban megfordulni látszik a szakképzés korábbi népszerűségvesztése.

Idén is Orbán Viktor tartotta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett Szakma Sztár Fesztivál nyitóbeszédét. A miniszterelnök részvétele a szakképzést és szakmatanulást népszerűsítő, április 24-i rendezvényen leginkább arról maradt emlékezetes, hogy kipróbálta magát ostorcsapkodásban, és hogy többes szám első személyben szólt a megjelent diákokhoz, oktatókhoz.

Bár a „mi, szakmunkások” fordulatot a szövegkörnyezetből ítélve képletesen érthette a miniszterelnök (azt mondta, az „államvezetés is egy szakma”), a rend kedvéért azért jegyezzük meg, hogy Orbán a nyilvánosan elérhető életrajzai alapján sosem tanult szakképzésben, és nem is dolgozott szakmunkásként.

Nyitóbeszédében a miniszterelnök a szakképzési rendszer átalakításáról a következőket mondta:

„A kormány folyamatosan megújítja a szakképzést. Úgy látom, hogy az oktatók, a tanulók és szüleik nyitottak a változásokra. Évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma, és javulnak a tanulmányi eredményeik. Tíz általános iskolát elvégző diákból ma már hat a szakképzésben folytatja a tanulmányait, a legnépszerűbb iskolatípus pedig a technikum.”

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár a Lakmusz megkeresésére nem árulta el, milyen adatokra alapozta fenti megállapításait Orbán Viktor.

Az állításokat így a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján ellenőriztük.

„Évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma”

Az Oktatási Hivatal középfokú felvételi kiadványai az első helyen benyújtott tanulói jelentkezésekről közölnek adatokat.

A 2021/2022-es felvételi eljárás eredményeit összegző, legfrissebb ilyen dokumentumból kiderül, hogy

Forrás: Oktatási Hivatal – Középfokú felvételi eljárás a 2021/2022. tanévben

A kizárólag szakmai vizsgára felkészítő szakképző iskolát a 2020/2021-es eljárásban 15 801-en jelölték meg első helyen, 2021/2022-ben 14 624-en.

Az érettségit és szakmai vizsgát is adó technikumokba első helyen jelentkezők száma 35 125-ről 34 396-ra csökkent.

Szakgimnáziumba (érettségit és művészeti, pedagógiai, közművelődési szakképesítést adó intézménybe) pedig 2 422-en jelentkeztek első helyen az egy évvel korábbi 2 819 után.

Összességében a szakképzést első helyen választók száma 53 745-ről 51 442-re csökkent.

(Az ábráról is leolvasható, hogy a kormány az elmúlt tíz évben többször átnevezte az egyes szakképző intézménytípusokat. A továbbiakban a hosszabb távú trendek értékelésénél a mai szakképző iskolára és korábbi megfelelőire érettségit nem adó szakképzésként, a mai technikumra, szakgimnáziumra, és korábbi megfelelőikre érettségit adó szakképzésként fogunk hivatkozni, követve a Közgazdaságtudományi Intézet “A közoktatás indikátorrendszere” köteteinek szóhasználatát.

A „szakiskola és készségfejlesztő iskola” intézménytípusban a sajátos nevelési igényű, illetve középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók elkülönített oktatása zajlik. Ilyen intézményekbe kizárólag szakértői vélemény alapján lehet bekerülni, ezért a szakképzés népszerűségének vizsgálatakor ezt a kategóriát nem vettük figyelembe.)

A szakképzésbe első helyen jelentkezők számszerű csökkenése nem járt együtt a szakképzést első helyen választók arányának csökkenésével, mivel a jelentkezők összlétszáma is csökkent a 2021/2022-es tanévben az egy évvel korábbihoz képest.

A hosszabb idősort vizsgálva azonban látszik, hogy ez is elmarad a 2012/2013-as tanév adatától, amikor még a jelentkezők 63,14 százaléka jelölte meg első helyen a szakképzést.

A szakképzés népszerűsége a 2018/2019-es tanévig folyamatosan csökkent, a négy- vagy ötévfolyamos gimnáziumé pedig nőtt. Az érettségit nem adó szakképzés azóta is tovább veszít vonzerejéből, az érettségit is adó szakképző iskolatípusoknál viszont megfordult a korábbi trend.

„Javulnak a tanulmányi eredményeik”

A miniszterelnök beszédéből nem egyértelmű, hogy pontosan kiknek a tanulmányi eredményeire gondolt. Az „évek óta nő a szakképzésbe jelentkezők száma, és javulnak a tanulmányi eredményeik” mondat szigorú nyelvtani értelmezése szerint a szakképzésbe jelentkezők tanulmányi eredményeiről kellene, hogy szó legyen, de Orbán később arról beszélt, hogy a javuló tanulmányi eredmények az új rendszert, azaz a szakképzés átalakítását igazolják. Valószínűbb tehát, hogy a szakképzésben tanulók tanulmányi eredményeire gondolhatott.

A hatodik, nyolcadik és tizedik osztályos tanulók matematikai és szövegértési képességeiről objektív, egymással tanévek és intézménytípusok szintjén is összehasonlítható adatokat szolgáltatnak a minden év májusában megírt Országos Kompetenciamérések eredményei.

A tizedikes átlageredményeket az Oktatási Hivatal éves kiadványaiban intézménytípus szerinti bontásban is közzéteszi.

Matematikából az érettségit adó szakképző intézményekbe járók átlagpontszáma 1644-ről 1619-re csökkent két év alatt, az érettségit nem adó szakképző iskolákba járóké 1465-ről 1451-re.

Szövegértésből az érettségit is adó intézményekben 1632 pontról 1616-ra csökkent az átlagteljesítmény, az érettségit nem adó intézményekben 1447-ről 1440-re.

Hozzá kell tenni, hogy a visszaesést az Oktatási Hivatal kifejezetten a járvány miatt bevezetett digitális oktatásnak tulajdonítja, és a gimnáziumba járó tizedikeseknél is volt teljesítményromlás.

A hosszabb idősoros adatokból az olvasható ki, hogy a korábban stagnáló vagy kismértékben romló eredmények után 2017 és 2019 között volt egy látható javulás a szakképzésbe járók átlageredményeiben. Ez az emelkedő trend fordult vissza a 2021-es romlással.

Az is nyilvánvaló, hogy az érettségit adó szakképző iskolába járók eredményei sokkal jobbak, mint az érettségit nem adó intézményekben tanulóké. A gimnáziumba járók átlagpontszáma pedig ennél is magasabb. A négyévfolyamos gimnáziumok tizedikesei 2021-ben matematikából 1733-as, szövegértésből 1738-as átlagpontszámot produkáltak.

„Tíz általános iskolát elvégző diákból ma már hat a szakképzésben folytatja a tanulmányait”

Az Oktatási Hivatal korábban hivatkozott középfokú felvételi kiadványa a jelentkezések mellett az általános felvételi eljárásban kilencedik évfolyamra felvételt nyert tanulókról is tartalmaz adatokat intézménytípus szerinti bontásban.

Ez alapján a 2021/2022-es felvételi eljárásban felvettek 63,86 százaléka folytathatta tanulmányait valamilyen szakképző intézményben 2022 szeptemberétől (19,29 százalék szakképző iskolában, 42,14 százalék technikumban, 2,43 százalék művészeti/pedagógiai/közművelődési szakgimnáziumban).

Forrás: Oktatási Hivatal – Középfokú felvételi eljárás a 2021/2022. tanévben

Ha pusztán ezt az adatsort nézzük, akkor stimmel Orbán állítása. Ugyanakkor az a kitétel, hogy „ma már” tízből hat diák a szakképzésben folytatja, nehezen értelmezhető, mert még a mélypontnak számító 2017/2018-as tanévben is a kilencedikesek 61,55 százalékát vették fel a szakképzésbe, a 2012/2013-as tanévben pedig még 65,18 százalék volt ez az arány.

Érdemes megjegyezni, hogy a kilencedik évfolyamra felvételt nyert diákokról vezetett statisztika nem fedi le az összes kilencedik évfolyamon továbbtanuló diákot. Az általános iskolások egy része ugyanis már a nyolcadik osztály elvégzése előtt, negyedik vagy hatodik után elmegy nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba. Ők kilencedikesként ugyanúgy gimnáziumban folytatják, mégsem kerülnek be a kilencedik évfolyamos felvételi statisztikába.

De hányan léptek nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumban kilencedik osztályba 2022. szeptemberében, egyszerre a 2021/2022-es felvételi eljárásban frissen felvett középiskolásokkal?

Erre a legjobb becslést úgy kaphatjuk, ha megnézzük, hány diákot vettek fel nyolc- vagy hatosztályos gimnáziumba abban a két tanévben (a 2017/2018-asban és a 2019/2020-asban), amikor a 2021/2022-es tanév nyolcadikosai negyedikesek, illetve hatodikosok voltak. Az Oktatási Hivatal kiadványában visszamenőlegesen is szerepelnek ezek az adatok, így tudjuk, hogy a 2017/2018-as tanévben 3191 főt vettek fel nyolcosztályos gimnáziumba, a 2019/2020-as tanévben pedig 4644 főt vettek fel hatosztályos gimnáziumba.

Ha ezt a plusz 7835 főt hozzáadjuk a 2021/2022-es tanévben normál gimnáziumba felvettek számához, és újraszámoljuk az intézménytípusok közti arányokat, az jön ki, hogy a kilencedikesek 58,33 százaléka kezdhette meg a tanulmányait szakképzésben 2022. decemberében.

„A legnépszerűbb iskolatípus a technikum”

Amennyiben népszerűségen azt értjük, hogy hányan tanulnak az adott iskolatípusban kilencedik évfolyamon, akkor ismét a fenti ábrát és számítást használhatjuk Orbán állításának ellenőrzéséhez.

Pusztán a kilencedik évfolyamra felvett diákok statisztikájából kiindulva valóban a technikum tűnik a legnépszerűbbnek, a 2021/2022-es felvételi eljárásban 34 831 felvett diákkal.

A népszerűséget megfoghatjuk úgy is, hogy adott intézménytípusban a meghirdetett férőhelyek hány százalékát sikerül betölteni az általános felvételi eljárásban.

Erről szintén az OH felvételi kiadványában találunk adatokat. A 2021/2022-es felvételi eljárásban a nyolcosztályos gimnáziumokban a férőhelyek 90,5 százalékát sikerült betölteni, a hatosztályos gimnáziumokban a férőhelyek 95,3 százalékát, a négy- vagy ötosztályos gimnáziumokban a férőhelyek 75,7 százalékát.

Forrás: Oktatási Hivatal – Középfokú felvételi eljárás a 2021/2022. tanévben

(Címlapképünkön Orbán Viktor a 2022-es, XV. Szakma Sztár Fesztivál résztvevőivel fotózkodik. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)