A jelenlegi adatok és előrejelzések nem ebbe az irányba mutatnak. Nemcsak Magyarországon, de Európában sem emelkedik a termékenységi ráta, az pedig kérdéses, hogy a családtámogatások mennyiben tudnak ezen a tendencián segíteni.

Orbán Viktor miniszterelnök idén is megtartotta hagyományos előadását az erdélyi Tusnádfürdőn rendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Szombati előadásában – a korábbi évekhez hasonlóan – ismét kevés tényállítást épített bele beszédébe, miközben világrendszer-váltásról és a „magyar nagystratégiáról” értekezett.

A „magyar nagystratégia” egyik elemeként beszélt a „demográfiai hanyatlás” megállításáról, mint a „szilárd és rugalmas” szerkezetű magyar társadalom megteremtésének első feltételéről.

„ Jól indultunk, de most elakadtunk. Új lendületet kell venni. 2035-re demográfiai értelemben Magyarországnak önfenntartó állapotba kell kerülnie. Nem lehet szó migrációval pótolt népességről”

– mondta erről a törekvésről a miniszterelnök, majd hozzátette azt is, hogy „a 2025-ös évben a gyermekek után járó adókedvezményt valószínűleg nem egy, hanem két lépésben, de egy év alatt meg kell duplázni, hogy visszanyerjük a demográfiai javulásnak a lendületét.”

Bár Orbán ebben az idézetben a kormány jövőbeli céljairól beszélt, a demográfiában léteznek hosszú távú előrejelzések, amelyek alapján kijelenthető: az „önfenntartáshoz” szükséges 2,1-es termékenységi ráta egyáltalán nem látszik elérhető szintnek Magyarország számára. Az ENSZ előrejelzése 2035-re 1,53-as termékenységi rátát vetít előre számunkra.

Ebben a cikkünkben annak járunk utána, hogy

Demográfiai önfenntartás

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) definíciója szerint : „Egy ország népességszáma fenntartható, ha teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et.” A termékenységi arányszám azt fejezi ki, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága mellett. Ez a 2,1-es érték jelenti a reprodukciós szintet. „Amennyiben a termékenység tartósan a reprodukciós szint alá kerül, az össznépesség csökken és öregszik”- fogalmaz a KSH.

A demográfiai önfenntartás, amiről Orbán Viktor beszélt, tehát akkor valósulna meg, ha a termékenységi ráta Magyarországon tartósan 2,1-es szinten mozogna. Ez a szám azonban évtizedek óta nem éri el a 2-t sem : utoljára 1977-ben volt 2,1 fölött (egészen pontosan 2,15). 1979 óta 2 fölé sem emelkedett, és bár 2011 és 2021 között növekedett ez a szám, az utóbbi években ismét csökkenésnek indult, 2023-ban 1,51 volt.

Az Eurostat adatai némileg eltérnek a magyartól, de a tendencia ugyanaz, mint amit a KSH számsorai mutatnak: a 2011 és 2021 közötti növekedés 2022-ben megszakadt, a termékenységi ráta csökkeni kezdett. Az Eurostat 2023-ra vonatkozó adatokat még nem közölt, a legfrissebb, 2022-es állapot szerint Magyarország termékenységi rátája 1,56. Ez még mindig magasabb, mint az Európai Unió átlag arányszáma, ami 2022-ben 1,46 volt.

Azt fontos megjegyezni, hogy a termékenységi ráta növekedése nem feltétlenül jelenti azt, hogy sokkal több gyermek is születik egy országban, hiszen a népességszám, ezen belül a nők száma időközben folyamatosan változik. Ezt igazolja az is, hogy míg az elmúlt időszak legalacsonyabb termékenységi rátája 2011-ben volt, akkor 88 049 gyermek született Magyarországon, addig 2022-ben, amikor a termékenységi arányszám majdnem 0,3-mal több volt, csupán 442-vel több gyermek született az országban. 2021 óta azonban az egy évben született gyermekek számában is megfigyelhető a csökkenés: míg 2021-ben kicsit több mint 93 ezer gyermek született, addig 2023-ban csak 85 225.

A csökkenő tendencia úgy tűnik (legalábbis az első féléves adatok alapján), idén is folytatódik: a KSH legfrissebb, július végi adatai szerint 2024 júniusában mindössze 6040 gyermek született, 17 százalékkal, vagyis 1217 újszülöttel kevesebb, mint 2023 júniusában. Ezzel új mélypontra zuhant a magyarországi születések száma: soha ilyen kevés gyermek nem született Magyarországon . A korábbi mélypont 2022 februárjában volt, akkor 6094 gyermek született.

Az adatok szerint idén eddig (2024. január-június) kevesebb mint 38 ezer gyermek született, 4059-cel kevesebb, mint a tavaly január-júniusi időszakban. A KSH előzetes adataiból az látszik, hogy a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke ebben az időszakban 1,36 volt. Ez a szám egy évvel korábban 1,49 volt.

Fotó: Kristóf Balázs/444

Helyünk a világban

Az élveszületések száma és a termékenységi ráta nemcsak Magyarországon, hanem az Európai Unióban is csökkenő tendenciát mutat. Míg 2021-ben 4,09 millió gyermek született az egész EU-ban, addig 2022-ben csak 3,88 millió . Az egy évben született gyermekek száma 2008 óta csökken, akkor ez a szám 4,68 millió volt. Az unió átlag termékenységi rátája 2022-ben 1,46 volt, ami szintén csökkent a 2021-es 1,53-hoz képest.

Európában 2022-ben Franciaországban volt a legmagasabb a termékenységi ráta (1,79), azt követi Románia (1,71) és Bulgária (1,65). A lista alján Málta (1,08), Spanyolország (1,16) és Olaszország (1,24) áll. Ebből a szempontból Magyarország a maga 1,56-os termékenységi rátájával a felső harmadban foglal helyet .

Ahhoz, hogy a magyar adatokat összemérjük más országok adataival, jó kiindulópont lehet még az Európai Demográfiai Adatsor , amely amellett, hogy megmutatja az uniós tagállamok 2022-es teljes termékenységi arányszámát, értékes adatokat közöl arról, hogy ez a ráta hogyan változott az egyes országokban 2019 és 2022 között. Ebből az látszik, hogy Magyarországon 0,01-gyel nőtt az arányszám három év alatt, ennél nagyobb növekedés csupán Cipruson, Horvátországban és Bulgáriában történt. A növekedés tehát kis mértékű, de európai viszonylatban még így is jó helyen állunk, a legtöbb uniós tagállamban az elmúlt években ugyanis csökkent a termékenységi arányszám.

Ha pedig az egész világot nézzük, a Világbank adatai alapján azt mondhatjuk, hogy az 1960-as évek végétől kezdve napjainkig folyamatosan csökken a termékenységi ráta, 2022-ben mindössze 2,3 volt.

Forrás: Világbank

Az Orbán Viktor által is bőszen emlegetett 2,1-es számot a világ országai közül jó néhány átlépi, jellemzően afrikai, arab, ázsiai és dél-amerikai országok. A legmagasabb termékenységi ráta a világon Nigerben van (6,7), azt követi fej-fej mellett Csád és Szomália (6,2), és a Kongói Demokratikus Köztársaság (6,1).

A Világbank adatai szerint a legmagasabb a termékenységi arányszám

Vannak országok, ahol a termékenységi ráta az 1-et sem éri el, a legalacsonyabb a szám Hong Kongban (0,7), azt követi Dél-Korea és az óceániai Palau (0,8), illetve Puerto Rico (0,9).

Mit hoz a jövő?

Az ENSZ demográfiai előrejelzése szerint jelenleg Magyarország a kelet-európai régió középmezőnyében helyezkedik el (az ENSZ adatai szerint 2024-re a magyar termékenységi ráta 1,49 lesz). 2050-re a szervezet 1,56-os arányszámot jósol Magyarországnak, 2100-ra pedig 1,6-ot, ezzel pedig Magyarország inkább a régió alsó felébe kerül majd, megelőz bennünket például Csehország és egy szintre kerülünk Oroszországgal.

Orbán Viktor a vágyott 2,1-es adatot tusványosi beszéde szerint 2035-re várja, ám az ENSZ előrejelzése szerint akkor csupán 1,53 lesz a termékenységi ráta Magyarországon.

Eddig egyébként maga Orbán Viktor is 2030-ról beszélt , mint céldátumról, amikor is el kell érni, hogy 2,1-re emelkedjen a termékenységi arányszám Magyarországon. Az idei tusványosi beszéde volt az első, ahol ezt a határidőt kitolta 5 évvel. 2022-ben Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója, a PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola vezetője arról beszélt a hvg.hu-nak , hogy már a 2030-as céldátum is igen ambiciózus cél, hiszen Európában sehol nincs ilyen magas termékenység. A szakember szerint:

„Afrikán kívül szinte mindenhol 1,5–2,5 közötti a teljes termékenységi arányszám. E szerint a csillagok kivételesen kedvező együttállására lenne szükség, hogy elérhető legyen.”

A KSH Népességtudományi Kutatóintézete 2021-ben publikált Demográfiai Portréja is igen pontos képet ad a magyar népesség helyzetéről. Ahogy a szerzők megjegyzik:

„Azonban az is tény, hogy az eddigi tapasztalatok alapján egy ország, amennyiben a termékenysége az ún. „szuperalacsony” (1,3 alatti), vagy az alacsony (1,6 alatti) termékenységi szintre csökkent, ezt követően az adott állam már – Grúzia kivételével – nem tudott visszakapaszkodni a reprodukciós szintig.”

Majd hozzáteszik, hogy azok az országok, amelyek ideiglenesen vagy tartósan visszatértek a 2 feletti termékenységi szintre, korábban sem mentek 1,7 alá (Magyarország utoljára 1992-ben volt 1,7 felett). Összegzésképp megjegyzik, hogy az önfenntartáshoz szükséges 2,1-es termékenységi rátától Magyarország

„jelentősen elmarad, kettő fölé való visszatéréshez szükséges mértékű emelkedésre pedig nemzetközi előzmények nem találhatóak.”

Fotó: Daniel MIHAILESCU / AFP

A családtámogatás mindent megold?

Orbán arról is beszélt Tusnádfürdőn, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt meg kell duplázni, hogy „visszanyerjük a demográfiai javulásnak a lendületét.” Az Orbán-kormány büszke a családpolitikájára és arra, hogy a családtámogatások rendszerét is úgy képzelik el , mint a munkaalapú társadalmat, vagyis, hogy „a támogatások a munkajövedelmek irányából érkeznek a családok felé” – mondta el például egy interjúban Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkár.

A családtámogató politikai rendelkezések ugyan ösztönözhetik a gyermekvállalást, de az ok-okozati összefüggés statisztikai eszközökkel nehezen bizonyítható . Ahogy a KSH írja :

„Az egyes országok közötti különbségeket egyebek mellett a munkaerőpiaci sajátosságok, az eltérő szociális ellátórendszerek és a kulturális tényezők is befolyásolják.”

A TÁRKI 2022-es Társadalmi Riportjának egyik tanulmánya három évtized adatai alapján (az 1980-as évektől 2016-ig) vizsgálta a családpolitikai intézkedések termékenységre gyakorolt hatását: hogy segítették-e a szülővé válást, illetve a harmadik gyermek megszületését. A szerzők elemzésükben arra jutottak, hogy a rendszerváltás utáni családpolitikai beavatkozások közül háromnál lehet kimutatni valamiféle hatást:

Ahogy azt a Demográfiai Portré 2021 szerzői is megjegyzik: „a termékenységösztönző társadalmi intervenciók hatásosságának mérése igen nehéz feladat.” Ráadásul rövid távon nem könnyű bizonyítani, hogy egy-egy családpolitikai intézkedés mennyiben befolyásolja a gyermekvállalást.

Többek között azért, mert:

Címlapi kép: Orbán Viktor Tusnádfürdőn, 2024. július 27-én. Fotó: Kristóf Balázs/444